A Chalcolestes parvidens (Artobelevski, 1929) és Chalcolestes viridis (Vander Linden, 1825) terepen viszonylag nehezen szétválasztható faj. 2016-2017 között az ország több pontjáról vizsgáltuk a két faj példányait. Több, korábban már publikált makroszkopikus jegyet figyeltünk meg hím és nőstény példányokon, mindkét faj esetében. A vizsgált egyedek száma 100-120 közé tehető. Elsődlegesen a tor oldalán lévő bélyeg ellenőrzésére koncentráltunk ivarszervi kulcsok alapján ellenőrizve a vizsgált példányok faját.

Ez a nőstényeknél a tojócső tüskéinek száma és mérete.

C. parvidens esetében 6-8 nagyobb:

keleti zöld-rablószitakötő

keleti zöld-rablószitakötő (Chalcolestes parvidens). Fotó: Karl Csaba

C. viridis esetében 10-14 kisebb:

nyugati zöld-rablószitakötő

nyugati zöld-rablószitakötő (Chalcolestes viridis). Fotó: Karl Csaba

A hímek esetében pedig az alsó és felső függelék alakja, színezete.

A C. parvidens esetében a felső függelék világos a hátsó negyede fekete. A felső függelék első harmadában egy nagyobb, az utolsó harmadában egy kisebb fog található:

keleti zöld-rablószitakötő

keleti zöld-rablószitakötő (Chalcolestes parvidens). Fotó: Karl Csaba

A C.viridis felső függelékének töve és az utolsó harmada (de gyakran a teljes külső éle is) fekete. Az első és az utolsó egyharmadában egy-egy nagyobb fog található:

nyugati zöld-rablószitakötő

nyugati zöld-rablószitakötő (Chalcolestes viridis). Fotó: Karl Csaba

Az alsó függelék a C. parvidens esetében felfelé hajló, kampóban végződő, hegyes:

keleti zöld-rablószitakötő

keleti zöld-rablószitakötő (Chalcolestes parvidens). Fotó: Karl Csaba

A C. viridis esetében hátra mutató, tompán végződő:

nyugati zöld-rablószitakötő

nyugati zöld-rablószitakötő (Chalcolestes viridis). Fotó: Karl Csaba

A terepi megkülönböztetésben az első számú segítség a tor oldalán található mintázat.
C. parvidenseknél a sötét mintázat kiugró foga rövid, szélessége és hossza majdnem megegyező. Az általa határolt világos szakasz négyzetes, szélessége a sötét mintázatból kiugró fogéval megegyező vagy attól nagyobb. A szárnytő irányában egyenes vonalban végződő:

keleti zöld-rablószitakötő

keleti zöld-rablószitakötő (Chalcolestes parvidens). Fotó: Karl Csaba

A C. viridis esetében sötét mintázat kiugró foga, hosszan előrenyúló, a hossza két-háromszorosa a szélességének. Az általa határolt világos szakasz elnyújtott, szélessége a sötét mintázatból kiugró fogénak átlag fele, a szárny tő irányában lekerekítetten végződő:

nyugati zöld-rablószitakötő

nyugati zöld-rablószitakötő (Chalcolestes viridis). Fotó: Karl Csaba

További makroszkopikus különbség a két faj között hímek esetében a szemek színezete.
A C. paravidensnél szemből, a szem több mint nyolcvan százaléka fekete. A világoskék szín a szem belső élén egy vékony sávba, illetve alsó negyedén a szem tengely vonaláig, egy foltra korlátozódik:

keleti zöld-rablószitakötő

keleti zöld-rablószitakötő (Chalcolestes parvidens). Fotó: Karl Csaba

A C. viridis hímeknél a szem több mint ötven százaléka világoskék, a fekete rész nem erősen körülhatárolt, inkább átmenetes, összemosódik a világoskék résszel:

nyugati zöld-rablószitakötő

nyugati zöld-rablószitakötő (Chalcolestes viridis). Fotó: Karl Csaba


Írta: Karl Csaba, Ambrus András, Mészáros Ádám 2018.02.11.