Várhatóan szeptemberben megjelenik Csősz Sándor hangyákkal foglalkozó ismeretterjesztő könyve 'A földi idegenek - a hangyák világa' címmel. A könyv a Líra oldalán már előrendelhető.
A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal. Oszd meg Facebookon
Támogasd a határozók munkáját eseti, vagy rendszeres befizetéssel.

Segítsd te is az ismeretterjesztést adatrögzítéssel, vagy határozással. Aktív rögzítők és határozók számára a hirdetés nem jelenik meg.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 14)

Találatok

1. oldal (1 - 6 / 6)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2019-07-28 Lukátsi Márk
lmark
Hanny Péter, Lukátsi Márk, Medvegy Mihály, Mészáros Ádám 1 5 arrow_drop_down
2019-07-28 Lukátsi Márk
lmark
Hanny Péter, Lukátsi Márk, Medvegy Mihály, Mészáros Ádám 1 3 arrow_drop_down
2019-07-28 Lukátsi Márk
lmark
Hanny Péter, Lukátsi Márk, Medvegy Mihály, Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2019-07-28 Lukátsi Márk
lmark
Hanny Péter, Lukátsi Márk, Medvegy Mihály, Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2019-07-28 Lukátsi Márk
lmark
Hanny Péter, Lukátsi Márk, Medvegy Mihály, Mészáros Ádám 1 3 arrow_drop_down
- Németh Tamás
Crepidophorus
Németh Tamás 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Vörösbarna (♂) vagy szurokbarna (♀) Az előtor háta a ♂ esetében nagyon sűrűn és finoman pontozott, ami miatt fénytelen, a korongon 2 nagy, sötét, egyenlőtlenül és nagyon durván pontozott, sima és fényes folttal, amely legtöbbször bemélyedt. A ♀ tora nagyon durván és egyenlőtlenül ráncolt, fényes, nyoma sincs finom pontozásnak. A szárnyfedők mindkét ivaron elöl fényesebbek, hátrafelé fokozatosan fénytelenek, egyenletesen pontozottak, rajtuk alig lehet hosszanti bordák nyomát kivenni. A ♂ elülső combja sokkal erősebb, durván és élesen szemcsézett. A mellvég a ♂ esetében sűrűn, a ♀-en ritkábban szőrözött, nagyon finoman és sűrűn pontocskázott (). 23-60 mm.

Előfordul Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában (Algéria), a Szovjetunió európai felében, a Kaukázusban és Szíriában, valamint Irakban. Faunaterületünkön ritka, és csak Nyugat-Magyarországon fordul elő (Kőszegi-hegység, Sopron környéke, Lakompak). Irodalmi adat Kalocsáról is közli, de ott csak behurcolt példányt foghattak. Lárvája () öreg erdeifenyő és lucfenyő törzsében, rönkjében él. A 10–12 cm-re is megnövő lárva a fa belsejében hatalmas vájatokat rág. A bogár július-augusztusban rajzik; nappal elrejtőzik a száraz fák laza kérge alatt, vagy régi járataiban, s csak alkonyatkor repül – Ácscincér

faber L.
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

ácscincér

Forrás:

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos név:

Ergates faber

Források:

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- M.L. Danilevsky: Catalogue of Palaearctic Cerambycoidea (2019, July)

Társalgás