Nagyobb faj, a 2,2 mm-t meghaladja. Színe élénkkék vagy feketésibolya fényű, olykor zöldes. Lábai a hátulsó combok vége kivételével sárga színűek, a lábfejek végízei rendszerint sötétek. Homlokdudorai laposak, homlokbarázdái nagyon sekélyek. Az előtor háta széles négyszögű, oldalai majdnem egyenesek, felülete nagyon finoman pontozott. Szárnyfedői szélesek, válldudoruk kiálló, oldalai gyengén kerekítettek, felületük durván pontozott, köztereikben finoman és sűrűn pontocskázott. A hímvessző széles és párhuzamos szélű, a vége egyenletesen lekerekített (123. ábra: A—Bphoto). 2,2—3 mm.

Írországtól Nyugat- és Közép-Európán át Kisázsiáig, a Kaukázusig és keleten egész Szibériáig fordul elő. Magyarországon a síkság és a dombvidék vizenyős rétjein, álló- és folyóvizek mentén elterjedt és gyakori. Tápnövénye az Iris pseudacorus. Olykor a kertészetekben a termesztett Iris-fajokon kártevő (= nonstriata Goeze, coerulea auct.)

Változata:

1. A szárnyfedők vállbütyke csökevényes vagy hiányzik. Szárnyatlan vagy csökevényes szárnyú. — Előfordul a törzsalakkal együtt és nem ritka
ab. asthmatica Weise