A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 135)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 105)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-08-09 Tóth Norbert
Cilu005
Tóth Norbert 1 2 arrow_drop_down
2018-07-19 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán és Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2018-06-30 hamisgulyas37 hamisgulyas37 1 1 arrow_drop_down
2018-06-16 Tarján Gábor Zoltán
TarjanGZ
Tarján Gábor Zoltán 5 2 arrow_drop_down
2018-06-10 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 1 arrow_drop_down
2018-06-09 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán 1 1 arrow_drop_down
2018-06-09 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2018-06-09 Kiss Tamás
drymar
Kiss Tamás 1 1 arrow_drop_down
2018-06-04 Veller Ádám
babirusza
Veller Ádám 1 1 arrow_drop_down
2018-05-29 Kollár Linda
Topolina
Kollár Linda 2 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Ponto-kaspi elterjedésű, Európában - Skandinávia kivételével - szinte mindenütt előfodul. Hazánkban általánosan elterjedt, gyakori faj.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Általában nem kifejezetten tömeges, de meglehetősen gyakori, nyílt, állóvízi, hínárnövényzetet kedvelő szitakötőnk. A síkvidéki tavaktól, csatornáktól a hegyvidéki víztárazókig mindenhol előfordul, de a nyílt vízfelületet mindenképen igényli. Május elején kel nagyobb számban, de később is, fokozatosan csökkenő arányban, találhatunk még frissen kelt egyedeket. Jobbára egész nyáron találkozhatunk ezzel a fajjal.

Veszélyeztető tényezők: -

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A hímeknek nem túlságosan gyors a mozgásuk, messziről szinte teljesen kéknek látszanak, összességében világos kék a színezetük. Jobb távcsővel nézve kirajzolódik a hímek U alakú fekete rajzolata, ami a hazai fajok közül másra nem jellemző. A nőstény sötét színű, alig visel magán világos rajzolatot. Esetenként együtt mozoghat a Platycnemis pennipessel, melynek a nősténye is világos színezetű és hiányzik a (fehéres kék) hímekről a jellegzetes fekete rajzolat. Főként kavicsbánya tavakon az Enallagma cyathigerummal is található együtt, ez utóbbinak is csak az egyes szelvények hátulsó szegélyén van fekete rajzolat, ez azonban lándzsahegy alakú, a kék színezet élénkebb és maga a szitakötő erőteljesebb, agresszívabb viselkedésű.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

azúrkék légivadász

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

szép légivadász

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Coenagrion puella

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Móra A., Boda P., Csabai Z., Cser B., Deák Cs., Hornyák A., Jakab T., Kálmán Z., Kecső K., Kovács T. Z., Papp L., Polyák L., Soós N. (2018): - A Zala és befolyói makroszkopikus gerinctelen faunája Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 123–180, 2008

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás