Megjelent Csősz Sándor A földi idegenek - a hangyák világa című könyve. Megvásárolható a Líra oldalán.
Támogasd a határozók munkáját eseti, vagy rendszeres befizetéssel.

Segítsd te is az ismeretterjesztést adatrögzítéssel, vagy határozással. Aktív rögzítők és határozók számára a hirdetés nem jelenik meg.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 55)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 3 / 14)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 3 / 8)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 3 / 15)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 56)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-07-05 Bálint Cseri
111040002275669617037_google
Bálint Cseri 1 2 arrow_drop_down
2018-06-19 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2018-06-14 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 2 2 arrow_drop_down
2018-04-27 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2017-07-09 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Koloszár András, Mészáros Ádám 1 7 arrow_drop_down
2017-07-01 sebyadri sebyadri 1 1 arrow_drop_down
2017-06-22 fedicus fedicus 4 6 arrow_drop_down
2017-06-18 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 1 1 arrow_drop_down
2016-07-11 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 1 0 arrow_drop_down
2016-07-03 Németh Ferenc
nemfair
nemfair 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Elterjedése:

Nagyon szűk elterjedési területű faj, Ausztria, Magyarország és a Balkán egyes részein fordul elő. Hazánkban a Soproni-hegységben, az Őrségben, Vendvidéken és a Mecsekben fordul elő. A Balkán déli részein egy másik alfaj képviseli ezt a pompás szitakötőt.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

A hegyi szitakötők közül viszonylag kisebb magasságokban fordul elő, hegylábak, dombvidékek beárnyékolt vizű patakjaiban is megtalálható.. Eddig ismert populációiban elég alacsony egyedszámmal van jelen, de kibújása szinkronizáltnak tekinthető, júliusban lehet számítani a megjelenésére. Az ivarérett hímek a patakok fölött járőröznek, majd időről időre napsütötte helyre, tisztásokra ülnek ki melegedni. A nőstények hosszú tojócsövükkel közvetlenül az iszapos alzatba helyezik a tojásokat, egyenként. Meglehetősen ritkán lehet velük találkozni, mivel elég nagy területen szóródik szét a népesség, a patak vonalát követve.

Veszélyeztető tényezők:

Leginkább az erdészeti beavatkozások veszélyeztetik a faj élőhelyeit, a patakot kísérő állományok kitermelése, a környező állományok tarvágása (ami a vízjárást kiegyenlítetlenné teheti) valamint magának a patakmedernek a tönkretétele játszhat szerepet.

Populációs trendek:

A fajt csak 1979-ben írták le, így viszonylag keveset tudunk az állományok alakulásáról. Bizonyos azonban, hogy a faj fennmaradása az Ausztia, Szlovénia és Magyarország területén lévő népesség túlélésén múlik, mégpedig a vízgyűjtőkön alkalmazott erdészeti munkák jellegén. Miután ez az alfaj máshol nem fordul elő, természetvédelmi szempontból az egyik legjelentősebb szitakötőnknek kell tekintenünk.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A szitakötő, a maga impozáns méreteivel elég feltűnő látvány, a két Cordulegaster faj semmi mással, csak egymással keverhető össze. Az imágók meghatározásához legalább egy példányt meg kell fogni, mert nagyon kicsi a különbség a két faj között. Hazánkban a két faj élőhelye elég jól elválik egymástól. A lárvákat a patakok csendesebb, iszapos teknőiben érdemes keresni, többnyire olyan helyeken, ahol szalamandra lárvák is találhatók és mérsékelt mennyiségű (tehát nem tömeges) Gammarida rák is van. A lárvabőrök a patakok mentén, a víztől többnyire nem túl nagy távolságra találhatók, a földön, fatörzseken, vagy alacsonyabb növényzeten.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

balkáni hegyiszitakötő

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

kétcsíkos hegyi szitakötő

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Cordulegaster heros

Források:

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás