Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 98)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 3 / 10)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 66)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2021-09-12 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 2 arrow_drop_down
2021-07-17 Klózer Tamás
KTamas
Rónás Roland 1 3 arrow_drop_down
2021-07-12 Székely Áron
szekelyaron
Székely Áron 1 1 arrow_drop_down
2021-07-10 Tóth Norbert
Cilu005
Tóth Norbert 1 5 arrow_drop_down
2021-07-08 Hercz Tiborné
Hercz_Emese
Hercz Tiborné 1 1 arrow_drop_down
2021-07-06 Székely Áron
szekelyaron
Székely Áron 1 4 arrow_drop_down
2021-07-04 Schmidt Csaba Schmidt Csaba 16 3 arrow_drop_down
2021-07-04 Schmidt Csaba Schmidt Csaba 1 1 arrow_drop_down
2021-06-25 Karl Csaba Karl Csaba 1 1 arrow_drop_down
2021-06-20 Hajdu Emese Illés-Hajdu Emese 2 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Anax parthenope (SÉLYS, 1839) Tavi szitakötő

Elterjedése:

Pontomediterrán, Közép-Európa dáli részén, Dél-Európában és Észak-Afrikában elterjedt faj. Hazánkban főleg a síkvidékeken található.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

A hazai népesség feltehetően vegyes összetételű, részben helyben szaporodó, részben pedig vándorló állományból tevődik össze. Gyors lárvális fejlődésű faj, valószínűleg a tavasszal felvándorló egyedek utód nemzedéke a nyár végére már kifejlődik. Nehéz megítélni a generációk és a szinkronizáltság kérdését, valamint a lárva rendszeres hazai áttelelésének esélyét, mivel folyamatosan találhatók májustól októberig exuviumok. A faj többnyire az Anax imperatorral együtt mutatkozik, azonban sokkal inkább kedveli a sekély, jól fölmelegedő víztesteket.

Veszélyeztető tényezők: -

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A hímek általában jól elkülöníthetők az imperatortól, mivel csak a potroh tövi felén található élénk kék színezet, a tor és a potroh többi része barnás-szürke. Ritkán akad teljesen kék potrohú példány is, a tor azonban mindig sötét színű. A szárnyak gyakran füstös színűek, a röpülés általában sokkal energikusabb az imperatorénál, egyik legjobb röpképességű hazai fajunk.
Forrás: dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

barna óriásacsa

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

tavi szitakötő

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Anax parthenope

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás