Leírás
1 (2) A szárnyfedők a vállbütyök szélességében élesen, bordaszerűen kiemelkednek, a borda mellett belül sokszor benyomott, kívül a szegély széles és majdnem függőleges (). A szárnyfedők pontozása meglehetősen durva. Színe kékeszöld. A elülső lábfejének 1. íze nem szélesebb, mint a 3. íz. A hímvessző a végén kétoldalt lekerekített, középen tompa csücsökkel, oldalai hátrafelé egyenes vonalban kissé elszűkülnek, alul középen kétoldalt ferdén összefutó rövid ráncokkal; hosszanti kiemelkedő éle nincs, a vége gyengén benyomott (). 4—5 mm.
Előfordul Közép- és Délkelet-Európában, a Szovjetunió európai felének déli részeiben és a Kaukázusban. Faunaterületünkön a tölgyesekben elterjedt, de nem gyakori. Irodalmi adatok szerint mind a bogár, mind a lárvája tavasszal a friss tölgyhajtásokat rágja meg, és ezzel jelentős károkat okozhat (= erucae Ol. non Fabr.)
Altica quercetorum quercetorum Foudr.
2 (1) A szárnyfedőkön kétoldalt, többnyire a hátulsó harmadban, sekély vagy mélyebb hosszanti benyomat van, amelyet kifelé a szegély hurkaszerű kiemelkedése határol. E benyomat előrefelé ellaposodik és olykor eléri a vállbütyköt is (). A szárnyfedők széle nem lapos és nem függőleges, hanem a benyomatot szegélyező kiemelkedés legömbölyített. Felülete finoman és szórtan pontozott, a pontok köze ráncolt, de azért fényes. Színe zöldeskék vagy kék. A ♂ elülső lábfejének 1. íze keskenyebb, mint a 3. íz. A hímvessző a vége felé kiszélesedett, a vége lekerekített és a középen nagyon tompa csücsökben kihúzott. Alul a végén élesen kiemelkedő, hátrafelé egymásnak tartó bordák futnak, amelyek rövidek; oldalszegélyük ugyancsak éles, a vége a két borda között és a szegély, valamint a borda között benyomott. A borda folytatásában rövid, durva ráncok húzódnak (). 4,5—5,5 mm.
Előfordul a Skandináv-félsziget déli részétől Közép- és Nyugat-Európán át Dél- és Kelet-Európáig. Magyarországon főleg a síkság tölgyeseiben és lápos területeken fordul elő; nem gyakori. Tápnövénye irodalmi adatok szerint a tölgy és a fűz
Altica quercetorum saliceti Weise
Előfordul Közép- és Délkelet-Európában, a Szovjetunió európai felének déli részeiben és a Kaukázusban. Faunaterületünkön a tölgyesekben elterjedt, de nem gyakori. Irodalmi adatok szerint mind a bogár, mind a lárvája tavasszal a friss tölgyhajtásokat rágja meg, és ezzel jelentős károkat okozhat (= erucae Ol. non Fabr.)
Altica quercetorum quercetorum Foudr.
2 (1) A szárnyfedőkön kétoldalt, többnyire a hátulsó harmadban, sekély vagy mélyebb hosszanti benyomat van, amelyet kifelé a szegély hurkaszerű kiemelkedése határol. E benyomat előrefelé ellaposodik és olykor eléri a vállbütyköt is (). A szárnyfedők széle nem lapos és nem függőleges, hanem a benyomatot szegélyező kiemelkedés legömbölyített. Felülete finoman és szórtan pontozott, a pontok köze ráncolt, de azért fényes. Színe zöldeskék vagy kék. A ♂ elülső lábfejének 1. íze keskenyebb, mint a 3. íz. A hímvessző a vége felé kiszélesedett, a vége lekerekített és a középen nagyon tompa csücsökben kihúzott. Alul a végén élesen kiemelkedő, hátrafelé egymásnak tartó bordák futnak, amelyek rövidek; oldalszegélyük ugyancsak éles, a vége a két borda között és a szegély, valamint a borda között benyomott. A borda folytatásában rövid, durva ráncok húzódnak (). 4,5—5,5 mm.
Előfordul a Skandináv-félsziget déli részétől Közép- és Nyugat-Európán át Dél- és Kelet-Európáig. Magyarországon főleg a síkság tölgyeseiben és lápos területeken fordul elő; nem gyakori. Tápnövénye irodalmi adatok szerint a tölgy és a fűz
Altica quercetorum saliceti Weise
Dr. Kaszab Zoltán (1962): Levélbogarak - Chrysomelidae: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)