Teste széles és zömök, erősen domború, mindkét ivar gyengén fénylő. Az előtor hátának duzzadt oldalpásztája belül igen durva pontokkal határolt, oldalsó benyomata a tövén mély, előrefelé sekélyebb, de azért a benyomat eléri az elülső szegélyt. Az előtor háta jól láthatóan pontozott. A szárnyfedők pontozása durva, a pontsorok párosával közelebb fekszenek egymáshoz; köztereik teljesen laposak, finoman pontocskázottak és recézettek. A sárga vagy vörös oldalszegély olykor csak a szárnyfedők végén és a mellfedőkön ismerhető fel, az oldalszegélyen elöl olykor elmosódott. Színe fekete, bronzbarna fénnyel. 7—8 mm (kivételesen kisebb, 5,5 mm, vagy nagyobb, 9 mm).

Előfordul Közép- és Kelet-Európában. Nyugat-Európában több alfaj helyettesíti. Magyarországon homokos helyeken fordul elő, de csak szórványosan és ritka. Leginkább még az Alföldről vannak adataink (Budapest környéke, Peszér, Pótharasztpuszta, Őrszentmiklós stb.), a Dunántúlról csak Siófokról ismerjük. Irodalmi adatok szerint tápnövénye az Artemisia campestris

Változatai:

1. A szárnyfedők vörös oldalszegélye jól kivehető és párhuzamos szélű, a szélső 1—2 köztérre terjed ki. — Magyarországon kevésbé gyakori
forma typica

2. A szárnyfedők vörös oldalszegélye előrefelé elmosódik és beleolvad a szárnyfedők alapszínébe. — Magyarországon ez a gyakoribb
ab. planitiae Kasz.

3. A szárnyfedőkön a vörös szín az uralkodó, csak egy elmosódott széles varratsáv marad sötét. — Magyarországról még ismeretlen, de előfordulása várható
[ab. Konowi Weise]