A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
- Izeltlabuak.hu
izeltlabuak
Tristan Bantock 2 arrow_drop_down

Nincs helyszín rögzítve

Leírás

Testén hosszú, vékony szőrök vannak. A csáp 1. íze rövidebb, mint a 2. íz, az utóbbi közepén levő szőrök 1,5-2-szer olyan hosszúak, mint a lapos íz rövidebbik átmérője, az ízre merőlegesen állnak. A fejtetőn, főként a szemek mögött, fogacskák vannak, melyeken hosszú szőrök erednek. Ezek közül számos olyan hosszú, mint azok, amelyek közvetlenül az összetett szemek előtt oldalt álló fogacskán vannak. Előháta oldalsó szegélyén erős, váltakozó hosszúságú fogak ülnek (), hasonlók találhatók a hátulsó szegélyen is a pajzsocska két oldalán. A pajzsocska szegélyén apróbb-nagyobb fogacskák ülnek. A fedő sűrűn, sekélyen pontozott, a mélyedések átmérője nagyobb, mint a köztük levő távolság. A hártya átlátszó, erei szakaszosan barnák. A connexivumok elülső sarkai levágottak, a hátulsó sarkak, főleg a potroh végén, hegyesek vagy kihúzottak, hím példányokon enyhén kifelé állnak (). Combjai sárgásbarnák, kisebb-nagyobb, néha sorokba rendeződött barna foltokkal, a lábszárak sárgásbarnák. A hátulsó comb belső oldalán általában 3 hosszú és több rövidebb tövis van (). Hasoldala sárgás­ barna, a mellek sötéten pontozottak. 9-10 mm. Mediterrán faj, mely a Kárpát-medencében is előfordul. Hazánkban még csak Budapesten (Mátyás-hegy) és Pécsett (Jakab-hegy) fogták 1-1 példányát. Az irodalom szerint száraz, homokos területeket kedvel, de életmódja még nem kielégítően ismert. Tápnövényeiként említik a fehér ürmöt (Artemisia absinthium), körömvirágot (Calendula persica, nálunk vadon nem él), szamárbogáncsot (Onopordon tauricum, nálunk vadon nem él), más források az apró lucernát (Medicago minima). Lárvájára jellemző, hogy csápjának 2. ízén a rövid elfekvő szőrök mellett hosszabb, merőlegesen álló szőrök is vannak, a hátulsó comb belső oldalán 2 fog van, és a mellek, valamint a potroh szegélyén feltűnő barna sávok találhatók. hirticornis (FABRICIUS, 1794)
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.

Források

Tudományos név:

Coriomeris hirticornis

Források:

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás