Támogasd a közösségi ismeretterjesztést!
A Te segítségedre is szükség van a weboldal folyamatos és hosszú távú működéséhez!

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 187)

Fejlődési szakasz: egyéb

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 110)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2022-08-08 Éva Szakács
2895805830689533_facebook
Éva Szakács 1 1 arrow_drop_down
2022-08-02 illyes.zoltan1 illyes.zoltan1 1 1 arrow_drop_down
2022-08-01 illyes.zoltan1 illyes.zoltan1 1 1 arrow_drop_down
2022-07-29 Soproni János Soproni János 1 1 arrow_drop_down
2022-07-24 Cser Szilard
Cser Szilárd
Cser Szilard 1 1 arrow_drop_down
2022-07-22 Baranyi Tamás (Álmosdon kívüli fotók)
összesennégy
Baranyi Tamás 1 1 arrow_drop_down
2022-07-22 Karl Csaba Karl Csaba 1 1 arrow_drop_down
2022-07-20 Varga Nimród Varga Nimród 1 1 arrow_drop_down
2022-07-20 Balogh Botond
B.Boti
Balogh Botond, Kepes József, Varga Szabolcs 1 2 arrow_drop_down
2022-07-20 Éva Szakács
2895805830689533_facebook
Éva Szakács 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Szurokbarna vagy szurokfekete, fénylő, felül csupasz, a melle sűrűn szőrözött. Az előtor háta durván ráncolva pontozott (♂), vagy a pontozás finom, szórt és egyenetlen, felületük fényesebb (♀). Szárnyfedői ugyancsak sűrűn, durván és bőrszerűen ráncoltak, oldalszegélyén finom recézet van, amely cirpelő felületként működik. A ♂ lábai igen rövidek, vastagok, a lábszárai feltűnően lapítottak, élesen ráspolyosan szemcsézettek, a ♀ lábszárai keskenyebbek, ráspolyosan pontozottak (). 19-45 mm.

Előfordul csaknem egész Európában északon Svédországig és nyugaton Angliáig, valamint Ázsiában Nyugat-Szibériáig, Kisázsiában, Szíriában és Iránban. Faunaterületünkön főleg a hegy- és dombvidék erdeiben helyenként gyakori. Lárvája a tölgy, bükk, fűz, kőris, nyír, szil, mogyoró, valamint különféle fenyők, mint az erdei- és feketefenyő, jegenyefenyő és lucfenyő gyökerei között és öreg törzsek, rönkök fájában él. Általában csak beteg és öreg fákat támad meg. A lárva általában 3 évig fejlődik, 5-6 cm nagyságot ér el. A bogár júliustól szeptemberig repül, a nappalt rejtekhelyen tölti, s csak alkonyatkor rajzik – Csőszcincér (= hegedülő csercincér)

coriarius L.
Forrás: Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar nevek:

csőszcincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

hegedülő csercincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos név:

Prionus coriarius

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- M.L. Danilevsky: Catalogue of Palaearctic Cerambycoidea 2019.04.09

Társalgás