Leírás

Szurokbarna vagy szurokfekete, fénylő, felül csupasz, a melle sűrűn szőrözött. Az előtor háta durván ráncolva pontozott (♂), vagy a pontozás finom, szórt és egyenetlen, felületük fényesebb (♀). Szárnyfedői ugyancsak sűrűn, durván és bőrszerűen ráncoltak, oldalszegélyén finom recézet van, amely cirpelő felületként működik. A ♂ lábai igen rövidek, vastagok, a lábszárai feltűnően lapítottak, élesen ráspolyosan szemcsézettek, a ♀ lábszárai keskenyebbek, ráspolyosan pontozottak (). 19-45 mm.

Előfordul csaknem egész Európában északon Svédországig és nyugaton Angliáig, valamint Ázsiában Nyugat-Szibériáig, Kisázsiában, Szíriában és Iránban. Faunaterületünkön főleg a hegy- és dombvidék erdeiben helyenként gyakori. Lárvája a tölgy, bükk, fűz, kőris, nyír, szil, mogyoró, valamint különféle fenyők, mint az erdei- és feketefenyő, jegenyefenyő és lucfenyő gyökerei között és öreg törzsek, rönkök fájában él. Általában csak beteg és öreg fákat támad meg. A lárva általában 3 évig fejlődik, 5-6 cm nagyságot ér el. A bogár júliustól szeptemberig repül, a nappalt rejtekhelyen tölti, s csak alkonyatkor rajzik – Csőszcincér (= hegedülő csercincér)

coriarius L.
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Előfordulási térkép


A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük.
Illeszd be az előfordulási térképet a weboldaladba

Felhasználók képei

Fejlődési szakasz: imágó