Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 38)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 25)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-07-28 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán 1 2 arrow_drop_down
2018-07-24 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 3 arrow_drop_down
2018-07-22 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down
2018-07-14 Dr Bathó Imréné
ibatho
Dr Bathó Imréné 1 2 arrow_drop_down
2018-07-09 Tóth Norbert
Cilu005
Tóth Norbert 1 3 arrow_drop_down
2018-07-05 Cseh Sándor
Sanyus
Cseh Sándor 1 2 arrow_drop_down
2018-07-05 Varga Szabolcs
vargasz
Varga Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2018-07-03 Dr Bathó Imréné
ibatho
Dr Bathó Imréné 1 1 arrow_drop_down
2018-06-26 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán 1 3 arrow_drop_down
2017-08-14 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Szurokbarna vagy szurokfekete, fénylő, felül csupasz, a melle sűrűn szőrözött. Az előtor háta durván ráncolva pontozott (♂), vagy a pontozás finom, szórt és egyenetlen, felületük fényesebb (♀). Szárnyfedői ugyancsak sűrűn, durván és bőrszerűen ráncoltak, oldalszegélyén finom recézet van, amely cirpelő felületként működik. A ♂ lábai igen rövidek, vastagok, a lábszárai feltűnően lapítottak, élesen ráspolyosan szemcsézettek, a ♀ lábszárai keskenyebbek, ráspolyosan pontozottak (). 19-45 mm.

Előfordul csaknem egész Európában északon Svédországig és nyugaton Angliáig, valamint Ázsiában Nyugat-Szibériáig, Kisázsiában, Szíriában és Iránban. Faunaterületünkön főleg a hegy- és dombvidék erdeiben helyenként gyakori. Lárvája a tölgy, bükk, fűz, kőris, nyír, szil, mogyoró, valamint különféle fenyők, mint az erdei- és feketefenyő, jegenyefenyő és lucfenyő gyökerei között és öreg törzsek, rönkök fájában él. Általában csak beteg és öreg fákat támad meg. A lárva általában 3 évig fejlődik, 5-6 cm nagyságot ér el. A bogár júliustól szeptemberig repül, a nappalt rejtekhelyen tölti, s csak alkonyatkor rajzik – Csőszcincér (= hegedülő csercincér)

coriarius L.
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar nevek:

csőszcincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

hegedülő csercincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos név:

Prionus coriarius

Források:

- faunaeur.org

- biolib.cz

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Társalgás