Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 150)

Fejlődési szakasz: nincs megadva

1. oldal (1 - 2 / 2)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 2 / 2)

Fejlődési szakasz: báb

1. oldal (1 - 3 / 3)

Fejlődési szakasz: kárkép, élőhely

1. oldal (1 - 3 / 3)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 100)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2020-08-28 Fehér Balázs Fehér Balázs 1 1 arrow_drop_down
2020-08-22 Futó Réka
Heurequ
Kárpáti Marcell, Bodócs Balázs, Futó Réka 1 1 arrow_drop_down
2020-08-22 Kárpáti Marcell
k.marci
Bodócs Balázs, Futó Réka, Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2020-08-20 Steiner Attila
steinerattila
Steiner Attila, Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2020-08-20 Bánvölgyi Szilvia
achine
Bánvölgyi Szilvia, Bánvölgyi Szilárd, Mészáros Ádám, Tóth Balázs 1 2 arrow_drop_down
2020-08-14 ginapilot ginapilot 1 1 arrow_drop_down
2020-08-14 Ifj.Bebesi Zoltán
Ötzi
Ifj.Bebesi Zoltán 1 2 arrow_drop_down
2020-08-13 Balázs Burkovics
Twilly
Balázs Burkovics 1 2 arrow_drop_down
2020-08-13 Futó Réka
Heurequ
Futó Réka 1 1 arrow_drop_down
2020-08-07 kanyocsaba kanyocsaba 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Vörösbarna; apró barna vagy szürkés szőrökkel fedett. Az előtor háta oldalt nem fogazott, hátulsó szögletei kihúzottak, hátulsó pereme vastagon szegélyezett, az elülső szegély középen megszakított, korongján enyhe benyomatokkal. A szárnyfedők 3-4 bordája finoman emelkedik ki, fényesebb, közte a felület finoman sűrűn szemecskés, ami miatt az állat fénytelen. Alul a melltő durván szemcsézett, a mellvég rendkívül finoman, elmosódottan, a potroh haslemezei durvábban és sűrűbben pontozottak, de fényesek. A lábfejek utolsó íze olyan hosszú, mint a többi íz együttvéve, a hímek csápja alul nem rojtozott, és a 3. csápíz belül durván szemcsézett (alnem: Aegosoma SERV.) (). 22–56 mm.

Előfordul Közép- és Dél–Európában, a Szovjetunió európai felében, a Kaukázusban, Kisázsiában, Szíriában és Iránban. Magyarországon elterjedt, és főleg a nagy folyók árterében, öreg füzesekben fordul elő. Lárvája () a fűzön kívül megtalálható öreg nyár, bükk, dió, gyertyán, szil, gesztenye, hárs, és ritkán még tölgy törzseiben is, valamint különféle gyümölcsfákban: mint cseresznye, alma, körte és szilva. A 10 cm-re is megnövő lárva hatalmas vájatokat rág a fa belsejében, és 3 évi fejlődés után bábozódik be. Csak öreg, beteg vagy sérült fákat támad meg. A bogár július–augusztusban repül; nappal elrejtőzik faodvakban, öblös járatokban, kéreg alatt, s csak alkonyatkor bújik elő; fényre is repül – Diófacincér

scabricornis SCOP.
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

diófacincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- Otto Merkl, Szénási Valentin (2018): A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének bogárfaunája (Coleoptera). (The beetle (Coleoptera) fauna of the southern part of the Turjánvidék Natura 2000 site.)

Tudományos nevek:

Aegosoma scabricorne

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

- Otto Merkl, Szénási Valentin (2018): A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének bogárfaunája (Coleoptera). (The beetle (Coleoptera) fauna of the southern part of the Turjánvidék Natura 2000 site.)

- M.L. Danilevsky: Catalogue of Palaearctic Cerambycoidea 2019.04.09

Megopis scabricornis

Forrás:

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Társalgás