A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 71)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 55)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-09-08 JaegerF. JaegerF. 1 2 arrow_drop_down
2018-09-06 Karl Csaba Karl Csaba 1 2 arrow_drop_down
2018-08-27 Sívóné Pap Zsuzsanna Sívóné Pap Zsuzsanna 100 2 arrow_drop_down
2018-08-18 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 2 1 arrow_drop_down
2018-08-03 Földesi Krisztina Földesi Krisztina 1 1 arrow_drop_down
2018-08-03 Földesi Krisztina Földesi Krisztina 1 2 arrow_drop_down
2018-08-01 Földesi Krisztina Földesi Krisztina 1 1 arrow_drop_down
2018-07-28 Domonkos Kapitány
112934444658523701967_google
Domonkos Kapitány 10 1 arrow_drop_down
2018-07-07 Sívóné Pap Zsuzsanna Sívóné Pap Zsuzsanna 50 1 arrow_drop_down
2018-06-14 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Kicsi, ragyogó fémfényű, az előtor háta középen szórtan és finomabban, szélein durvábban, a duzzadt oldalpászta belső oldalán igen durván és szórtan pontozott. Szárnyfedői felismerhetően sorokban pontozottak, pontozása a váll mögött durva, a csúcsa felé a varratnál is finom, közterecskéi fényesek, simák, szórtan pontocskázottak (). 5—7 mm.

Előfordul egész Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában, továbbá a palearktikus Ázsia hagy részében egészen Japánig. Dél-Olaszországban és Spanyolországban, továbbá Észak-Európában és Észak-Spanyolországban 1—1 sajátos alfaja él. Magyarországon mind a síkságon, mind a dombvidéken egész nyáron át nagyon közönséges. Tápnövényei a Galeopsis-, Lamium- és Urtica-fajok közül kerülnek ki. Elsősorban vizenyős helyeken, nyirkos erdőkben, vizek közelében találhatók — Csalán-levélbogár

Változatai:

1. Ragyogó zöld, olykor a fejtető rézszínű, az előtor hátának a töve, a szárnyfedők varrata és egy ecsetvonás a vállbütyök mögött a korongon sötétibolya színű. A szárnyfedők szegélye és korongja is, továbbá az előtor hátának szegélye sokszor aranyoszöld. — Nagyon közönséges
forma typica

2. Ragyogó rézvörös, az előtor hátán zöld vagy aranyoszöld foltok vannak. A szárnyfedők varrata és egy ecsetvonás a vállbütyök mögött zöld, kék, vagy olykor ibolya fényű. — A törzsalak közt gyakori (= cupreonitens Mars., speciosa auct. nec L.)
ab. galeopsidis Schrank

3. Ragyogó zöld, az előtor hátának és a szárnyfedőknek a foltjai, illetve sávjai zöldeskék színűek. — A törzsalak közt fordul elő, de nem gyakori
ab. callichloris Bechyné

4. Felülete egyszínű ragyogó rézbarna. — Nagyon ritka (Magyaróvár)
ab. Révyi Kasz.

5. Teste ibolyaszínű, foltjai, illetve sávjai kék vagy zöldeskék színűek. — Ritka, eddig csak Bihar megyéből és a Bánságból, valamint a Bácskából került elő. Dél-magyarországi előfordulása várható
[ab. Jodasi Bechyné]

6. Teste egyszínű sötét ibolyáskék, a szárnyfedők korongján egy ecsetvonás a vállbütyök mögött olykor fekete. — Eddig csak Erdélyből és a Bánságból került elő
[ab. Birói Csiki]

7. Felülete finoman recézett és zsírfényű, színe olyan, mint az ab. galeopsidis Schrank-é. — Ritka (Budapest, Siófok) (= obscura Fleisch., Fleischeriana Roubal)
ab. rugosicollis Fleisch.
Dr. Kaszab Zoltán (1962): Levélbogarak - Chrysomelidae: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)

Források

Magyar nevek:

díszes árvacsalán-levelész

Forrás:

- Merkl Ottó (2010): A Naszály bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 5. p. 533–639.

díszes-árvacsalán-levelész

Források:

- Merkl Ottó, Víg Károly - Bogarak a Pannon régióban

- Merkl Ottó (2010): A Naszály bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 5. p. 533–639.

- Merkl Ottó, Szél Győző (2012): A Sas-hegy bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 8. p. 373-458

díszes levélbogár

Forrás:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

Tudományos név:

Chrysolina fastuosa

Források:

- Merkl Ottó, Víg Károly - Bogarak a Pannon régióban

- Merkl Ottó (2010): A Naszály bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 5. p. 533–639.

- Tomov, Gruev, Vig, Merkl: Chrysomelidae (Coleoptera) of the Bükk National Park

- Merkl Ottó, Szél Győző (2012): A Sas-hegy bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 8. p. 373-458

- Károly Vig (2003): Leaf Beetle Fauna of the Carpathian Basin (Central Europe) - Special topics in leaf beetle biology - Proceedings of the Fifth International Symposium on the Chrysomelidae

Társalgás