A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 15)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 11)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-06-03 Horváth Dávid
Hirvenkurpa
Horváth D. 1 1 arrow_drop_down
2018-06-03 Karl Csaba Karl Csaba 1 4 arrow_drop_down
2018-05-29 Horváth Dávid
Hirvenkurpa
Horváth D. 1 3 arrow_drop_down
2017-08-26 Pál Attila
Pálesz
Pálesz 1 1 arrow_drop_down
2017-07-09 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 2 arrow_drop_down
2016-05-25 Fotopeti Fotopeti 1 2 arrow_drop_down
2014-06-28 Lukátsi Márk
lmark
Márk Lukátsi 0 arrow_drop_down
2014-06-28 Lukátsi Márk
lmark
Márk Lukátsi 0 arrow_drop_down
2014-06-28 Lukátsi Márk
lmark
Márk Lukátsi 0 arrow_drop_down
2013-07-05 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Hengeres, fekete vagy szurokfekete, alig fénylő. Hasoldala, különösen a mellvég, barnán szőrözött. Feje sűrűn és finoman pontozott. Előtora harántos, oldalt lekerekített, korongján finoman és egyszerűen pontozott, oldalt ráspolyszerűen szemecskézett, töve és elülső szegélye egyenes, hátrafelé erősebben elszűkül, mint előrefelé, a töve előtt gyengén befűződött. Szárnyfedőin 2-2 gyenge, vagy olykor erősebb bordaszerű kiemelkedés húzódik a vállbütyök és a varrat között, oldalt 1-1 alig jelzett, tompa hosszanti kiemelkedést találunk; felülete durván pontozott, a pontok köze finoman és sűrűn pontocskázott. A varrat hátul szegélyezett (). 12--22 mm.


Előfordul az egész palearktikus tájban keleten Kínáig és Japánig. Faunaterületünkön a hegyvidék fenyveseiben gyakori, Magyarországon az őshonos és telepített fenyvesekben egyaránt megtalálható. Lárvája () fenyőrönkökben, földön heverő törzsekben fejlődik: bábját a szemlélteti. Az imágó meleg napokon, főleg azonban alkonyatkor rajzik. Fejlődése legalább 2 éves, a bogarak júniustól augusztusig találhatók - Erdei félcincér


buprestoides L.
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

erdei félcincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- Otto Merkl, Szénási Valentin (2018): A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének bogárfaunája (Coleoptera). (The beetle (Coleoptera) fauna of the southern part of the Turjánvidék Natura 2000 site.)

Tudományos név:

Spondylis buprestoides

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- Otto Merkl, Szénási Valentin (2018): A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének bogárfaunája (Coleoptera). (The beetle (Coleoptera) fauna of the southern part of the Turjánvidék Natura 2000 site.)

Társalgás