Támogasd a közösségi ismeretterjesztést!
A Te segítségedre is szükség van a weboldal folyamatos és hosszú távú működéséhez!
A Te segítségedre is szükség van a weboldal folyamatos és hosszú távú működéséhez!
- Rend: Szitakötők - Odonata
- Család: smaragdszitakötők - Corduliidae
- Nem: Somatochlora
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon. 39146
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 9)
Találatok
1. oldal (1 - 8 / 8)
| Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| 2018-08-12 |
Tarján Gábor Zoltán
TarjanGZ |
Tarján Gábor Zoltán | 1 | 2 | arrow_drop_down |
| 2017-07-05 |
Ambrus András PhD
ambrusAndras |
Ambrus András PhD | 3 | 1 | arrow_drop_down |
| 2005-07-28 |
Ambrus András PhD
ambrusAndras |
ambrusAndras | 1 | arrow_drop_down | |
| 2005-06-24 |
Ambrus András PhD
ambrusAndras |
ambrusAndras | 1 | arrow_drop_down | |
| 2003-05-19 |
Ambrus András PhD
ambrusAndras |
ambrusAndras | 1 | arrow_drop_down | |
| - |
Ambrus András PhD
ambrusAndras |
ambrusAndras | 1 | arrow_drop_down | |
| - |
Ambrus András PhD
ambrusAndras |
ambrusAndras | 1 | arrow_drop_down | |
| - |
Ambrus András PhD
ambrusAndras |
ambrusAndras | 1 | arrow_drop_down | |
Előfordulási térkép
Leírások
Fajleírás
Az északi smaragdszitakötő (Somatochlora metallica) a smaragdszitakötők (Corduliidae) családjába tartozó, egyenlőtlen szárnyú szitakötő (Anisoptera) faj.
Szeme és testének nagy része élénk fémeszöld, kevés bronzos szín csak az idős egyedek egyes testrészein figyelhető meg. A homlok oldalsó és alsó szegélyén lévő sárga foltok összeérnek, lapos U alakú rajzolatot alkotnak, az előfejpajzs és a rágók sárgák. A potroh 2. és 3. szelvényének alsó részén és oldalán mindkét nem sárga foltokat visel. A hím potroha a 6. és 7. szelvényénél éri el a legnagyobb szélességét. Szárnyjegyei barnás színűek.
Az imágók az egyenlőtlen szárnyú szitakötőkre (Anisoptera) jellemzően széttárt szárnyakkal pihennek. A lárva és az imágó is ragadozó. Testhossza 50-55 mm, szárnyfesztávolsága 70-78 mm, a lárvabőr hossza 22-26 mm.
A lárva az álló vagy lassan áramló, növényzetben gazdag, gyakran tőzeges, láp-jellegű vizeket, csatornákat, átöblítő holtágakat kedveli. A lárva kétéves fejlődésű. Az ivarérett egyedek napközben sosem szállnak le, állandóan járőröznek a víz felett. Az imágókkal június elejétől augusztus közepéig találkozhatunk.
Elterjedés
Észak- és Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható, de Dél-Európából hiányzik.
Magyarországon stabil populációi csak az Észak-Hanságban és a Szigetközben alakultak ki, de elterjedésének tisztázása további adatgyűjtést igényel.
Természetvédelmi helyzet
Nem fenyegetett, de élőhelyeinek szárazodása, lápok lecsapolása, a vizek átlaghőmérsékletének emelkedése és az eutrofizáció az állomány csökkenéséhez vezethet.
Védettség
Az 1989-es Vörös Könyvben aktuálisan veszélyeztetettként számon tartott.
Az IUCN Vörös Listán nem szerepel.
Magyarországon nem védett.
Irodalomjegyzék
Ambrus, A., Danyik, T., Kovács, T., Olajos, P. 2018. Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
2022.02.04.
leírásban szereplő fajnév: Északi smaragdszitakötő (Somatochlora metallica)
Forrás: Zsupos Vivien
©
Elterjedése:
A törzsalak nyugat-szibiriai, a Corduliához hasonlóan, de messze északabbra felhatol Európában. Nálunk sokfelé elterjedt, de elég lokális faj. A S. m. ssp. meridionalis Nielsen 1935. DK-Európában él. A két alfaj elterjedési határának zónájába esik Magyarország.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
Lassan áramló, csendes, lápos jellegű vizek, csatornák, illetve holtágak lakója. Két éves a fejlődése, többnyire szinkronizáltan kel, június-júliusban.
Veszélyeztető tényezők: -
Populációs trendek: -
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
Az érces szitakötőtől elkülöníti a későbbi rajzási idő, valamint az, hogy a hímek potrohának a középső szakasza a legszélesebb. A ssp. meridionalis torán oldalt 1-1 körte alakú sárga foltot visel (a törzsalak nem), valamint a szárnyjegy fekete (a törzsalaknál barna). A Somatochlora flavomaculata potrohán oldalt sárga (idősebbeken barnás) foltsort visel, a metallica ezzel szemben teljesen zöld.
A törzsalak nyugat-szibiriai, a Corduliához hasonlóan, de messze északabbra felhatol Európában. Nálunk sokfelé elterjedt, de elég lokális faj. A S. m. ssp. meridionalis Nielsen 1935. DK-Európában él. A két alfaj elterjedési határának zónájába esik Magyarország.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
Lassan áramló, csendes, lápos jellegű vizek, csatornák, illetve holtágak lakója. Két éves a fejlődése, többnyire szinkronizáltan kel, június-júliusban.
Veszélyeztető tényezők: -
Populációs trendek: -
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
Az érces szitakötőtől elkülöníti a későbbi rajzási idő, valamint az, hogy a hímek potrohának a középső szakasza a legszélesebb. A ssp. meridionalis torán oldalt 1-1 körte alakú sárga foltot visel (a törzsalak nem), valamint a szárnyjegy fekete (a törzsalaknál barna). A Somatochlora flavomaculata potrohán oldalt sárga (idősebbeken barnás) foltsort visel, a metallica ezzel szemben teljesen zöld.
Forrás: dr. Ambrus András
Források
Magyar nevek:
északi smaragdszitakötő
Forrás:
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve
fémzöld szitakötő
Forrás:
- dr. Ambrus András
Tudományos név:
Somatochlora metallica
Források:
- Somogy megye szitakötőinek katalógusa
- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve