- Rend: Szitakötők - Odonata
- Család: folyami-szitakötők - Gomphidae
- Nem: Gomphus
-
- Védettség: Védett
- Természetvédelmi érték: 5000 Ft
- Él Magyarországon.
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 95)
Fejlődési szakasz: frissen kelt
1. oldal (1 - 2 / 2)
Fejlődési szakasz: exuvium
1. oldal (1 - 3 / 4)
Találatok
1. oldal (1 - 10 / 80)
-
chevron_left
-
1
-
2
-
3
-
4
-
5
-
6
-
7
-
8
-
more_horiz
-
chevron_right
Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
---|---|---|---|---|---|
2020-06-01 |
Gyula Kispál
1884862734931221_facebook |
Gyula Kispál | 1 | 3 | arrow_drop_down |
2020-05-22 |
Áder Csaba
adercsaba85 |
Áder Csaba | 1 | 1 | arrow_drop_down |
2020-05-21 |
Mészáros Krisztina
Chris |
Chris | 1 | 1 | arrow_drop_down |
2020-05-21 | futor | futor | 1 | 2 | arrow_drop_down |
2020-05-16 |
Áder Csaba
adercsaba85 |
Áder Csaba | 1 | 1 | arrow_drop_down |
2020-05-10 |
Mészáros Ádám
gammarusfossarum |
Mészáros Ádám | 1 | 2 | arrow_drop_down |
2020-05-09 | Botka Tibor | Botka Tibor | 1 | 2 | arrow_drop_down |
2020-05-09 | JaegerF. | JaegerF. | 1 | 1 | arrow_drop_down |
2019-07-03 |
Boross Károly Emil
kboross |
Boross Károly Emil | 1 | 1 | arrow_drop_down |
2019-05-26 |
Áder Csaba
adercsaba85 |
Áder Csaba | 1 | 1 | arrow_drop_down |
Előfordulási térkép
Leírás
Pontomediterrán, a legelterjedtebb és leggyakoribb Gomphidánk. Európában a legészakibb és legdélibb területek kivételével mindenütt megtalálható, ezen kívül Kisázsiában is él. A mediterrán országokban hozzá igen közelálló fajok is élnek, így ottani pontos elterjedési- és populációs viszonyai nincsenek kellőképp tisztázva. Hazánkban ez a leggyakoribb Gomphida, főleg nagyobb folyóinkon elterjedt és helyenként gyakori.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
Főként a nagyobb folyóvizeket kedveli, ahol lassabb folyású szakasz - illetőleg finomabb szemcséjű üledék - található, azonban kisebb folyóvizeken is előfordul, ahol számára megfelelő élettér van. A lárva előszeretettel él az igen finom, lágy, iszapos alzatban, nem kerüli el azokat a részeket sem, ahol bomló törmeléket tartalmaz az iszap. Jelentős számban a nagyobb folyók lelassult szakaszain tud kifejlődni. Kisebb folyóvizeken még akkor is meg tud telepedni, ha a víz sebessége egyébként elég nagy, de a sekélyebb szakaszokon kisebb iszapos lerakódások vannak, persze itt kisebb az egyedszám. Megfelelő vízminőségi paraméterekkel és alkalmas alzattal rendelkező állóvizekben is ki tud fejlődni a faj, eddig kavicsbányatavakban és hűs vizű víztárazókban találtuk. (A nyugati országok némelyikében kimondottan az állóvizekben tudott csak fennmaradni ez a szitakötő.) A hazai folyami szitakötők közül ez a faj jelenik meg először, amint a folyóvizek hőmérséklete emelkedni kezd - május első felében - az imágók kibújnak, egy adott élőhelyen szinkronizáltan. Amennyiben ebben az időszakban éppen áradás van, a lárvák nem gyalogolnak ki feltétlenül az éppen aktuális partig, hanem minden alkalmatos tereptárgyra felkúsznak, legyen az a folyót kísérő faállomány törzse, vagy az épp ott horgonyzó ladikok oldala. Fatörzseken olykor 5-6 m magasan is találhatók lárvabőrök áradás után. (Egyébként ilyen esetekben a legegyszerűbb a denzitásbecslés.) Az imágó nagyobb folyókon nem túl gyakran kerül a megfigyelő közelébe, még leginkább a víz közelében lévő erdőkben lehet a fiatalabb egyedeket fölfedezni, vagy az idősebb, kicsit már elöregedett, "meglassult" példányokat, a vízparton. Kisebb vízfolyásoknál, ha elég nagy az egyedsűrűség, napsütötte időszakokban megfigyelhetjük a víz fölött alacsonyan mozgó hímeket, esetleg a vízbe tojásait rakó nőstényeket, alkalmasint a rájuk rontó hímeket és a párzás különböző fázisait is. Ugyancsak találkozhatunk a partra kiülő, napozó példányokkal is, ha nem túl magasak a fák, vagy kövek is vannak a parton.
Veszélyeztető tényezők:
Nagyobb folyók esetében a vízszennyezés és a mederszabályozás jelenti a legnagyobb veszélyt, kisebb vízfolyásoknál pedig a mederkotrás megszüntetheti a faj számára megfelelő élőhelyeket.
Populációs trendek:
A Stylurus flavipeshez hasonlóan a valós elterjedési- és gyakorisági viszonyok tisztázása itt is csak a kiterjedt lárva- és exuvium vizsgálatokkal oldható meg. Igen nehéz az újabb adatok összevetése a régebbi (szinte kizárólag imágókra vonatkozó) megfigyelésekkel. Ezek alapján a népesség növekedését lehetne megállapítani 20-30 év viszonylatában, ez azonban kizártnak tekinthető, figyelembe véve, hogy több, látszólag megfelelő élőhelyről is hiányzik a szitakötő.
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
Mindenképpen javasolható itt is a lárva és exuvium felvétel, azzal a könnyebbséggel, hogy az exuviumok várható optimális felmérési ideje május első 1-2 hete.
Források
Magyar nevek:
feketelábú folyami-szitakötő
Forrás:
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve
feketelábú szitakötő
Forrás:
- dr. Ambrus András
Tudományos név:
Gomphus vulgatissimus
Források:
- Somogy megye szitakötőinek katalógusa
- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve