Hirdetés. Segítsd te is az ismeretterjesztést adatrögzítéssel, vagy határozással. Aktív rögzítők és határozók számára a hirdetés nem jelenik meg.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 79)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 1 / 1)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 3 / 3)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 68)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2019-07-03 Boross Károly Emil
kboross
Boross Károly Emil 1 1 arrow_drop_down
2019-05-26 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 1 arrow_drop_down
2019-05-11 Földesi Krisztina Földesi Krisztina 1 1 arrow_drop_down
2019-05-03 Ifj.Bebesi Zoltán
Ötzi
Szőke Gábor, Bebesi Zoltán 3 5 arrow_drop_down
2019-05-01 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 1 arrow_drop_down
2019-04-28 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 1 arrow_drop_down
2019-04-27 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 1 arrow_drop_down
2019-04-27 Káldi József Káldi József 1 1 arrow_drop_down
2018-05-21 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 1 1 arrow_drop_down
2018-05-06 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Pontomediterrán, a legelterjedtebb és leggyakoribb Gomphidánk. Európában a legészakibb és legdélibb területek kivételével mindenütt megtalálható, ezen kívül Kisázsiában is él. A mediterrán országokban hozzá igen közelálló fajok is élnek, így ottani pontos elterjedési- és populációs viszonyai nincsenek kellőképp tisztázva. Hazánkban ez a leggyakoribb Gomphida, főleg nagyobb folyóinkon elterjedt és helyenként gyakori.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Főként a nagyobb folyóvizeket kedveli, ahol lassabb folyású szakasz - illetőleg finomabb szemcséjű üledék - található, azonban kisebb folyóvizeken is előfordul, ahol számára megfelelő élettér van. A lárva előszeretettel él az igen finom, lágy, iszapos alzatban, nem kerüli el azokat a részeket sem, ahol bomló törmeléket tartalmaz az iszap. Jelentős számban a nagyobb folyók lelassult szakaszain tud kifejlődni. Kisebb folyóvizeken még akkor is meg tud telepedni, ha a víz sebessége egyébként elég nagy, de a sekélyebb szakaszokon kisebb iszapos lerakódások vannak, persze itt kisebb az egyedszám. Megfelelő vízminőségi paraméterekkel és alkalmas alzattal rendelkező állóvizekben is ki tud fejlődni a faj, eddig kavicsbányatavakban és hűs vizű víztárazókban találtuk. (A nyugati országok némelyikében kimondottan az állóvizekben tudott csak fennmaradni ez a szitakötő.) A hazai folyami szitakötők közül ez a faj jelenik meg először, amint a folyóvizek hőmérséklete emelkedni kezd - május első felében - az imágók kibújnak, egy adott élőhelyen szinkronizáltan. Amennyiben ebben az időszakban éppen áradás van, a lárvák nem gyalogolnak ki feltétlenül az éppen aktuális partig, hanem minden alkalmatos tereptárgyra felkúsznak, legyen az a folyót kísérő faállomány törzse, vagy az épp ott horgonyzó ladikok oldala. Fatörzseken olykor 5-6 m magasan is találhatók lárvabőrök áradás után. (Egyébként ilyen esetekben a legegyszerűbb a denzitásbecslés.) Az imágó nagyobb folyókon nem túl gyakran kerül a megfigyelő közelébe, még leginkább a víz közelében lévő erdőkben lehet a fiatalabb egyedeket fölfedezni, vagy az idősebb, kicsit már elöregedett, "meglassult" példányokat, a vízparton. Kisebb vízfolyásoknál, ha elég nagy az egyedsűrűség, napsütötte időszakokban megfigyelhetjük a víz fölött alacsonyan mozgó hímeket, esetleg a vízbe tojásait rakó nőstényeket, alkalmasint a rájuk rontó hímeket és a párzás különböző fázisait is. Ugyancsak találkozhatunk a partra kiülő, napozó példányokkal is, ha nem túl magasak a fák, vagy kövek is vannak a parton.

Veszélyeztető tényezők:

Nagyobb folyók esetében a vízszennyezés és a mederszabályozás jelenti a legnagyobb veszélyt, kisebb vízfolyásoknál pedig a mederkotrás megszüntetheti a faj számára megfelelő élőhelyeket.

Populációs trendek:

A Stylurus flavipeshez hasonlóan a valós elterjedési- és gyakorisági viszonyok tisztázása itt is csak a kiterjedt lárva- és exuvium vizsgálatokkal oldható meg. Igen nehéz az újabb adatok összevetése a régebbi (szinte kizárólag imágókra vonatkozó) megfigyelésekkel. Ezek alapján a népesség növekedését lehetne megállapítani 20-30 év viszonylatában, ez azonban kizártnak tekinthető, figyelembe véve, hogy több, látszólag megfelelő élőhelyről is hiányzik a szitakötő.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Mindenképpen javasolható itt is a lárva és exuvium felvétel, azzal a könnyebbséggel, hogy az exuviumok várható optimális felmérési ideje május első 1-2 hete.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

feketelábú folyami-szitakötő

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

feketelábú szitakötő

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Gomphus vulgatissimus

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás