A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 15)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 14)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-06-24 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down
2018-06-16 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 1 arrow_drop_down
2017-06-28 Nakamurarie Nakamurarie 2 1 arrow_drop_down
2017-06-09 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 1 arrow_drop_down
2016-08-03 Németh Tamás
Crepidophorus
Németh Tamás 1 1 arrow_drop_down
2016-07-10 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down
2015-07-28 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 2 2 arrow_drop_down
2015-07-06 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2015-07-05 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 1 arrow_drop_down
2015-06-14 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Az előtor hátát sárga vagy szürkés, a halántékot barna vagy fekete szőrök fedik, az előtor elülső és hátulsó szegélye mentén a szőrözet nem tömörül sűrű szőrbojtba. Teste fekete, szárnyfedői sárgák vagy sárgásbarnák, 3 fekete harántcsíkkal és fekete csúccsal, a varrat is végig fekete, valamint a tőszegély és a váll csúcsa, úgyhogy a tőszegély a vállnál az 1. fekete harántsávval összekötött. 11 -A 19 mm.


Előfordul egész Európában és Szibériában, keleten Észak-Koreáig és a Szahalin-szigetekig, délen Észak-Mongóliáig. Faunaterületünkön a hegyvidéken elterjedt és nem ritka, az alföldön ritka (Makó, Kalocsa, Bátorliget, Vörs). Lárvája polifág, főleg lomblevelű fákban fejlődik (éger, fűz, nyír, nyár, som stb.), öreg rönkökben, kiszáradt törzsekben található. Az imágó június végétől augusztusig rajzik, s főleg ernyősvirágokat kedvel.


quadrifasciata L. akt.: Leptura quadrifasciata - szerk.

Megjegyzés: A füzetben a faj a Strangalia nemhez tartozott. Jelenleg a Leptura nembe van besorolva. - szerk.

Változatai:

A szárnyfedők rajzolata igen változékony, s azokat a szemlélteti. Valamennyi között leggyakoribb a törzsalak, a változatok között pedig az ab. divisa PLAV. és ab. Kolosovi PLAV., a többi változat ritka vagy nagyon ritka. Faunaterületünkön eddig csak a következő sorszámú változatok kerültek elő: 1., 2., 3., 5., 6., 10., 11., 15., 20., 26., 27., 30., 31., 32., 35., 37., 38., 39., 45., 47.

1. ab. Heyrovskyana JEŠATKÓ (A); 2. ab. dichroa JEŠATKÓ (B); 3. ab. vihorlatensis HEYR. (C); 4. ab. semibrunnea KUDLA (D); 5. ab. morvandica PIC (E); 6. ab. carpathica HEYR. (F); 7. ab. Hlávkai JEŠATKÓ (G); 8. ab. bidivisa SCHMIDT (H); 9. ab. latifasciata TEN. (I); 10. ab. Sekerai KUDLA (J); 11. ab. inexpectata PODANY (K); 12. ab. Smetanai HEYR. (L); 13. ab. Plavilščikovi KOL. (M); 14. ab. Podanyi HEYR. (N); 15. ab. benedicta PIC (O); 16. ab. Lekeši HEYR. (P); 17. ab. moravica KUDLA (Q); 18. ab. posticemaculata HEYR. (R); 19. ab. multidivisa KUDLA (S); 20. ab. notatipennis PIC (T); 21. ab. Roubali PODANY (U); 22. ab. pseudomultidivisa HEYR. (V); 23. ab. tridivisa PLAV. (W); 24. ab. Niedli PODANY (X); 25. ab. nova PODANY (Y); 26. ab. ruthena ROUBAL (Z); 27. ab. Guillemoti DESBR. (AA, AC); 28. ab. Tixieri PIC (AB); 29. ab. Josephi ŠTUSÁK (AD); 30. ab. abbreviata GABR. (AE-AF); 31. ab. brachysticta HEYR. (AG); 32. ab. divisa PLAV. (AH-AI); 33. ab. infrequens KUDLA (AJ); 34. ab. divisa PLAV. (AK); 35. ab. Ješatkoi HEYR. (AL); 36. ab. abrupta KUDLA (AM); 37. ab. Kolosovi PLAV. (AN); 38. ab. Balthasari HEYR. (AO); 39. forma typica (AP); 40. ab. posticeconfluens KUDLA (AQ); 41. ab. posticeplagiata PLAV. (AR); 42. ab. decemsignata PLAV. (AS); 43. ab. mosquensis PLAV. (AT-AU); 44. ab. Čejkai HEYR. (AV); 45. ab. brunneonotata HEYR. (AW); 46. ab. eibessensis PIC (AX); 47. ab. lugubris SAHLB. (AY); 48. ab. sexpunctata PLAV. (AZ); 49.ab. quadripustulata PLAV. (BA); és 50. ab. Melgunovi JACOBSON (BB).
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

feketeszőrű szalagoscincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos nevek:

Leptura quadrifasciata

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

Strangalia quadrifasciata

Forrás:

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Társalgás