Az előtor háta enyhén domború, tövén a legszélesebb, előrefelé gyenge ívben, majdnem egyenesen elszűkül (84. ábra: Bphoto). A szárnyfedők oldalszélének duzzadt pereme keskeny és befelé gyengén határolt, rendszerint nem éri el a csúcsot. Szárnyfedői középen a varraton boltozottak. A vállbütyköt belül széles és mély benyomat határolja. Ércesen fénylő fekete, szárnyfedői ibolyás rézvörösek. Az első csápízek részben vagy egészen, valamint a hasszelvények oldalai többé-kevésbé sárga színűek. 7—10 mm.

Előfordul Észak- és Közép-Európában, valamint Szibériában is. A Kárpát-medencében a hegy- és dombvidéket lakja, Magyarországon szórványosan mindenfelé megtalálható és nem ritka. Fűzféléken él (VI—VII.) — Fémes fűzlevelész

Változatai:

1. Olyan, mint a törzsalak, de utolsó haslemeze egészen sárgásvörös. — A Kárpátok több pontjáról ismeretes, magyarországi előfordulása is várható
[ab. ruficauda De Geer]

2. Szárnyfedői világosabb vagy sötétebb barnák, erősen bronzfényűek, minden ibolyás fény nélkül, sokszor majdnem feketék, bronz fénnyel. — A törzsalak közt gyakori
ab. cuprobrunneum Csiki

3. Teste feketés bronzszínű, de szárnyfedői barna színűek, feketés bronzszínű varrattal, vagy vörösesbarnák kék varratszegéllyel. — A törzsalak közt nem ritka
ab. sarmaticum Weies

4. Szárnyfedői kékeszöld színűek. — Gyakori
ab. coeruleovirens Gabriel