A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
- Alrend: Félfedelesszárnyúak / Poloskák - Hemiptera/Heteroptera
- Család: fenékjáró-poloskák - Aphelocheiridae
- Nem: Aphelocheirus
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon.
Nincs kép rögzítve
Nincs találat rögzítve
Nincs helyszín rögzítve
Leírás
Félfedője vagy rövid, csak a potroh 3. szelvényéig ér, rajta a clavus és a corium nem különíthető el (), hátulsó szárnypárja csaknem teljesen elcsökevényesedett (brachyptera alak), vagy félfedője rendesen fejlett, majdnem a potroh végéig ér, vagy azon kissé túl is nyúlik, de jóval keskenyebb, mint a potroh (), rajta a clavus, a corium és a membrán jól elkülöníthető (macroptera alak), vagy félfedője a potroh utolsó 1-2 szelvényét nem fedi be (subbrachyptera alak), hátulsó szárnypárja jól fejlett, tejfehér színű, s néhány erős, jellegzetes ér fut le rajta. A rövid szárnyú alak teste nagyon finoman rácsolt, illetve gödröcskés. Előhátának hátulsó szegélye egyenes. Félfedője a középvonalban szélesen elválik egymástól. Színe nagyon változó, ezért több alakját írták le, általában szürkés, zöldes vagy feketésbarna. A teljes szárnyú alak sárgásbarna, sötét sárgásbarna vagy szalmasárga; előtora barna, szegélye világosabb, hátulsó szegélyén egy hosszúkás sárgásbarna folt terül el. Előhátának hátulsó szegélye középen előrefelé kissé beívelődik. Pajzsocskája barna, szipókája és lábai sárgásbarnák. 8,5-10 mm.
Egész Európában elterjedt, de különleges életmódja miatt - egy-két speciális gyűjtéstől eltekintve - kevés példánya ismeretes. Magyarországról nagyobb folyóinkból (Duna, Tisza), s több kisebb patakunkból ismerjük. Igen érdekes élőhelyei alföldi szikes tavaink. Gyorsan és lassan folyó vizek fenekéről a nagyobb mélységekből különleges csapdázással egyaránt gyűjthetjük. Rovarlárvák testnedveivel táplálkozik; azok a megfigyelések, hogy vízi csigákat, apró kagylókat, vízi gilisztákat is megtámad és kiszív, téveseknek bizonyultak. Párzási időszakuk májustól július végéig tart. 1-1,5 mm nagyságú, hosszú, ellipszis alakú petéit a víz fenekén heverő fadarabokra, kagylóhéjakra, kövekre ragasztja. A lerakott peték nagyon lassan fejlődnek, s csak 2-3 hónap múlva kelnek ki a lárvák. Irodalmi adatok arra utalnak, hogy a nyár derekán lerakott petékből a lárvák már nem kelnek ki abban az évben, hanem csak a következő tavasszal. A lárvaidőszak hosszú, több mint egy évre nyúlik ki, úgyhogy az imágók a peterakástól számított két évre nyáron jelennek meg. Az imágók több mint egy évig élnek, egyszer áttelelnek, de csak egyszer szaporítanak. Ez a lassú, két évig tartó fejlődés eredményezi azt, hogy az imágók mellett az év minden szakában különböző fejlettségű lárvákat is gyűjthetünk (= Montandoni HORV., nigritus HORV.) - fenékjáró poloska.
aestivalis FABR.
Egész Európában elterjedt, de különleges életmódja miatt - egy-két speciális gyűjtéstől eltekintve - kevés példánya ismeretes. Magyarországról nagyobb folyóinkból (Duna, Tisza), s több kisebb patakunkból ismerjük. Igen érdekes élőhelyei alföldi szikes tavaink. Gyorsan és lassan folyó vizek fenekéről a nagyobb mélységekből különleges csapdázással egyaránt gyűjthetjük. Rovarlárvák testnedveivel táplálkozik; azok a megfigyelések, hogy vízi csigákat, apró kagylókat, vízi gilisztákat is megtámad és kiszív, téveseknek bizonyultak. Párzási időszakuk májustól július végéig tart. 1-1,5 mm nagyságú, hosszú, ellipszis alakú petéit a víz fenekén heverő fadarabokra, kagylóhéjakra, kövekre ragasztja. A lerakott peték nagyon lassan fejlődnek, s csak 2-3 hónap múlva kelnek ki a lárvák. Irodalmi adatok arra utalnak, hogy a nyár derekán lerakott petékből a lárvák már nem kelnek ki abban az évben, hanem csak a következő tavasszal. A lárvaidőszak hosszú, több mint egy évre nyúlik ki, úgyhogy az imágók a peterakástól számított két évre nyáron jelennek meg. Az imágók több mint egy évig élnek, egyszer áttelelnek, de csak egyszer szaporítanak. Ez a lassú, két évig tartó fejlődés eredményezi azt, hogy az imágók mellett az év minden szakában különböző fejlettségű lárvákat is gyűjthetünk (= Montandoni HORV., nigritus HORV.) - fenékjáró poloska.
aestivalis FABR.
Soós, Á. (1963): Poloskák VIII. - Heteroptera VIII.: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Források
Magyar név:
fenékjáró poloska
Forrás:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
Tudományos nevek:
Aphelocheirus aestivalis
Források:
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region
- Pal Boda, Tamás Bozóki, Tamás Vásárhelyi, Gábor Bakonyi, Gábor Várbíró (2015): Revised and annotated checklist of aquatic and semi-aquatic Heteroptera of Hungary with comments on biodiversity patterns
Aphelochirus aestivalis
Forrás:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.