Neked is van fényképed, amit megosztanál? Regisztrálj! ×

Leírás

Félfedője vagy rövid, csak a potroh 3. szelvényéig ér, rajta a clavus és a corium nem különíthető el (31. ábra), hátulsó szárnypárja csaknem teljesen elcsökevényesedett (brachyptera alak), vagy félfedője rendesen fejlett, majdnem a potroh végéig ér, vagy azon kissé túl is nyúlik, de jóval keskenyebb, mint a potroh (32. ábra), rajta a clavus, a corium és a membrán jól elkülöníthető (macroptera alak), vagy félfedője a potroh utolsó 1-2 szelvényét nem fedi be (subbrachyptera alak), hátulsó szárnypárja jól fejlett, tejfehér színű, s néhány erős, jellegzetes ér fut le rajta. A rövid szárnyú alak teste nagyon finoman rácsolt, illetve gödröcskés. Előhátának hátulsó szegélye egyenes. Félfedője a középvonalban szélesen elválik egymástól. Színe nagyon változó, ezért több alakját írták le, általában szürkés, zöldes vagy feketésbarna. A teljes szárnyú alak sárgásbarna, sötét sárgásbarna vagy szalmasárga; előtora barna, szegélye világosabb, hátulsó szegélyén egy hosszúkás sárgásbarna folt terül el. Előhátának hátulsó szegélye középen előrefelé kissé beívelődik. Pajzsocskája barna, szipókája és lábai sárgásbarnák. 8,5-10 mm.


Egész Európában elterjedt, de különleges életmódja miatt - egy-két speciális gyűjtéstől eltekintve - kevés példánya ismeretes. Magyarországról nagyobb folyóinkból (Duna, Tisza), s több kisebb patakunkból ismerjük. Igen érdekes élőhelyei alföldi szikes tavaink. Gyorsan és lassan folyó vizek fenekéről a nagyobb mélységekből különleges csapdázással egyaránt gyűjthetjük. Rovarlárvák testnedveivel táplálkozik; azok a megfigyelések, hogy vízi csigákat, apró kagylókat, vízi gilisztákat is megtámad és kiszív, téveseknek bizonyultak. Párzási időszakuk májustól július végéig tart. 1-1,5 mm nagyságú, hosszú, ellipszis alakú petéit a víz fenekén heverő fadarabokra, kagylóhéjakra, kövekre ragasztja. A lerakott peték nagyon lassan fejlődnek, s csak 2-3 hónap múlva kelnek ki a lárvák. Irodalmi adatok arra utalnak, hogy a nyár derekán lerakott petékből a lárvák már nem kelnek ki abban az évben, hanem csak a következő tavasszal. A lárvaidőszak hosszú, több mint egy évre nyúlik ki, úgyhogy az imágók a peterakástól számított két évre nyáron jelennek meg. Az imágók több mint egy évig élnek, egyszer áttelelnek, de csak egyszer szaporítanak. Ez a lassú, két évig tartó fejlődés eredményezi azt, hogy az imágók mellett az év minden szakában különböző fejlettségű lárvákat is gyűjthetünk (= Montandoni HORV., nigritus HORV.) - fenékjáró poloska.


aestivalis FABR.
Soós, Á. (1963): Poloskák VIII. - Heteroptera VIII.: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)