A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találatok

1. oldal (1 - 3 / 3)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2015-05-01 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2013-07-24 Lukátsi Márk
lmark
Márk Lukátsi 0 arrow_drop_down
2006-06-21 Lukátsi Márk
lmark
Márk Lukátsi 0 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

A ♂ teste egyszínű fekete, a ♀ fekete, de a szárnyfedőkön az oldalszegély és egy többé-kevésbé széles sáv, amely a válldudor és a varrat között kezdődik és a csúcsig tart, vörös. Csápja a vége felé fokozatosan világosabb, a csáp töve a homlokdudorral együtt, valamint a tapogatók és az ajak sárga (♂), vagy a csápok, tapogatók és az ajak barna-barnássárga, lábai részben ugyancsak vörösbarnák (♀). A felület szőrözete sárga (♀) vagy szürke (♂), a szárnyfedőkön sávokban ferdén kifelé-, illetve befelé irányul, ami miatt a szárnyfedőn hosszában selymes fényű sávok látszanak. A szőrözete a hasoldalon sűrű, oldalt a mell finomabb skulptúráját teljesen elfedi . 16-23 mm.


Előfordul Európában, Nyugat-Szibériában és Délnyugat-Ázsiában Beludzsisztánig. Faunaterületünkön a Kárpátokban elterjedt és nem ritka, Magyarországon eddig csak a Börzsöny hegységben (Királyháza), a Bükk hegységben (Nagyvisnyó) és a Zempléni-hegységben, valamint a nyugati határszél hegyeiből (Kőszeg, Sopron vidéke, Lajta-hegység) ismerjük. Lárvája főleg lucfenyőben, ritkábban erdeifenyőben él, Észak-Európában lombosfákon is megfigyelték. Öreg fák korhadásnak indult rönkjeiben, gyökereiben, törzsében fejlődik. A bogár májustól augusztusig repül. Előszeretettel keresi fel az erdőszegély és a tisztások virágzó cserjéit, fáit, de ölfán is megtalálható (= niger LETZN. ♂, noctis FABR. ♂)


cursor L. akt.: Oxymirus cursor - szerk.

Megjegyzés: A füzetben a faj a Toxotus nemhez tartozott. Jelenleg a Oxymirus nembe van besorolva. - szerk.


Változatai:

1. Némelykor a ♀ is teljesen fekete, a tapogatók, a csápdudorok világosak. Ritka, általában összetévesztik a törzsalak egyszínű hímjével. Faunánkban is előfordulhat
[ab. nigrinus REITT. ♀]

2. A ♀ egyszínű sárgásvörös. - Előfordul a törzsalak között, de ritka, faunaterületünkön a Kárpátokban sokfelé megtalálták
[ab. Veurneuili MULS. ♀]

3. Olyan, mint az előző, világos sárgásbarna vagy sárgásvörös, de a csápízek csúcsa a 3. íztől kezdve, az elülső combok töve, a mellvég és a szárnyfedőkön egy megrövidített és hátrafelé keskenyedő sáv a váll előtt és alatt fekete. - Előfordul az Alacsony-Tátrában
[ab. Špačeki ROUBAL ♀]

4. Olyan, mint a törzsalak ♀-e, de a szárnyfedők vörös sávjai keskenyek és a középső elenyésző. - Előfordul a törzsfaj között az Északi-Kárpátokban
[ab. lineatus LETZN. ♀]

5. Olyan, mint a törzsfaj ♀-e, de a szárnyfedők vörös sávjaiból csak a csúcs előtt maradt meg egy oldalszegély, és egy középső, elöl elenyésző sáv. - A törzsalak között nem ritka, Kőszegen is találták
ab. fenestratus LETZN. ♀

6. A ♂ szárnyfedői olykor nem egyszínű feketék, hanem oldalt és középen vörösbarna sávval, amely azonban elöl megrövidült. - Ritka, Csehországban és Szlovákiában is gyűjtötték
[ab. subvittatus REITT. ♂]
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

futócincér

Forrás:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

Tudományos név:

Oxymirus cursor

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

Társalgás