Teste zömök és erősebben domború, a vállbütyök nem kiugró, hanem lapított, a szárnyfedők hátrafelé kiszélesednek, a hártyás szárnyak alig hosszabbak, mint a szárnyfedők, az előtor háta erősebben domború és előrefelé ív alakban elkeskenyedik, korongja is durván és egyenetlenül, szélein azonban még sokkal erősebben pontozott. A ♂ ivarkészülékének vége szimmetrikus, oldalai gyengén öblösek, a vége középen széles hártyás résszel összekötött, az erősen kitinizált oldallemezei középen nem érnek össze (97. ábra: A—Bphoto). Teste egyszínű sárgásbarna, alul is világos. A fej nyaki része sárga. 5—7 mm.

Holarktikus faj, amely egész Észak- és Közép-Európában, Szibériában és Észak-Amerikában előfordul. A Kárpátok egész vonulatában megtalálható. Magyarországon a hegyvidéken él és igen ritka (Bükk hegység: Hámor, Kőszegi-hegyek, Zempléni-hegyek: Pálháza). Tápnövénye a Sorbus aucuparia

Változatai:

1. Felül olyan, mint a törzsalak, de a melle és a hasa is fekete. — A törzsalakkal együtt fordul elő
ab. brunneiventris Kasz.

2. Feje és előtora, valamint lábai sárgásvörösek, szárnyfedői barnásfeketék. — Ritka (Tátra, Erdély)
[ab. nigripennis Weise]

3. Teste lábaival együtt fekete, de az előtor oldalszéle és elülső szegélye, valamint a szárnyfedők szegélye elmosódottan világosbarna színűek. — Ritka (Tátraszéplak)
[ab. borealis Weise]

4. Teste egyszínű fekete. — Ritka (Tátra, Kőrösmező, Máramaros)
[ab. nigricolor Reitt.]