Fejlődési szakasz: imágó
Fejlődési szakasz: lárva
Előfordulási térkép
A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.
Illeszd be az előfordulási térképet a weboldaladba
Megnyúlt testű sötétbarna faj (24. ábra). Feje előrefelé Iehajlik, háromszögű, a nyélen ülő szemek mögött elkeskenyedik. A fejen a középső barna sávon kívül is vannak barna foltok. A szemnyél szegélye sárga. A barna 4. csápíz a leghosszabb, a 2. és 3. íz közepén sárga gyűrű van. Az 1. íz fekete, csak belső oldalán van vöröses-sárga csík. Az előhát előrefelé enyhén keskenyedő, téglalap alakú, kétoldalt és a középvonalban világos csík húzódik rajta, a hátulsó szegély közepén világos dudor van. A pajzsocska megnyújtott háromszög alakú, hegye felfelé görbül, sárga. A félfedö keskeny, csak a hártya szélesedik ki. A fedő szegélye sárga. A connexivumokon fekete-sárga foltok váltják egymást. A combok feketésbarnák, vöröses foltokkal. A hátulsó comb különösen erős, végén befelé-hátrafelé álló tövisek, a hátulsó lábszár végén pedig hátrafelé álló nyúlvány van (23. ábra: C). Egész testét finom világos szőrözet borítja. A torok, illetve a közép- és utómell 2 sávban fekete, a potroh hasoldalán 2 cikcakkos fekete vonal húzódik. 11-14 mm.
Mediterrán faj, mely kelet felé egészen Indiáig elterjedt. Az egész országban előfordul, de a Dunántúlon gyakoribb, és sok példányát fogták a Mecsekben is. Polifág, tápnövényei közé tartozik a murok (Daucus carota), tarka koronafürt (Coronilla varia), baltacím (Onobrichis), kerep (Lotus) és lóhere (Trifolium) fajok. Egy nőstény akár 200 petét is lerak a tápnövényre vagy az alatta levő korhadó növényi törmelékre. Á peték tojásdadok, mintegy 1,3 mm hosszúak és 1 mm vastagok. Néhány hét, esetleg 2-3 hónap alatt fejlődnek ki az imágók. s ezek telelnek át. Imágóit hazánkban május elejétől októberig gyűjtötték - görbelábú karimáspoloska
lateralis (GERMAR, 1817)
Mediterrán faj, mely kelet felé egészen Indiáig elterjedt. Az egész országban előfordul, de a Dunántúlon gyakoribb, és sok példányát fogták a Mecsekben is. Polifág, tápnövényei közé tartozik a murok (Daucus carota), tarka koronafürt (Coronilla varia), baltacím (Onobrichis), kerep (Lotus) és lóhere (Trifolium) fajok. Egy nőstény akár 200 petét is lerak a tápnövényre vagy az alatta levő korhadó növényi törmelékre. Á peték tojásdadok, mintegy 1,3 mm hosszúak és 1 mm vastagok. Néhány hét, esetleg 2-3 hónap alatt fejlődnek ki az imágók. s ezek telelnek át. Imágóit hazánkban május elejétől októberig gyűjtötték - görbelábú karimáspoloska
lateralis (GERMAR, 1817)
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
Magyar nevek:
görbelábú tövispoloska
Forrás:
- Rédei Dávid
görbelábú karimáspoloska
Forrás:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
Tudományos név:
Camptopus lateralis
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- faunaeur.org
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region