A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 41)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 31)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-06-02 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 2 arrow_drop_down
2018-05-31 Sipi92 Sipi92 1 1 arrow_drop_down
2018-05-12 Masska Masska 1 2 arrow_drop_down
2018-05-12 Masska Masska 1 2 arrow_drop_down
2018-05-09 Dobos Zsolt
dobos
Dobos Zsolt 1 1 arrow_drop_down
2018-05-06 Varga Szabolcs
vargasz
Varga Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2018-05-05 Karl Csaba Karl Csaba 1 2 arrow_drop_down
2018-04-14 cpt horse cpt horse 1 2 arrow_drop_down
2017-07-21 Farkas Magdolna Farkas Magdolna 1 1 arrow_drop_down
2017-07-09 Varga Szabolcs
vargasz
vargasz 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Szárnyfedőin 2-2 bársonyfekete, nagy, harántos vagy négyszögű, többnyire szabálytalan alakú folttal, az 1. folt a mellvég magasságában, a 2. a hátulsó negyedben. A fényes szemcsék között az alap szürkés, lesimuló szőrözettel fedett. A szemcsék közterecskéi általában szélesebbek, mint maguk a szemcsék. A szárnyfedők oldalszéle szélesen lekerekítve fut a csúcsig, a vége együttesen lekerekítettnek látszik, a varratszöglet azonban kimetszett. Oldalnézetben a szárnyfedők vége ívesen lehajló (). 20-38 mm.

Előfordul a mediterrán faunaterület északi felében Spanyolországtól a Balkánig és a Kárpát-medencében. Faunaterületünkön az alacsonyabb hegyvidéken elterjedt, különösen középhegységeink lomblevelű erdeiben helyenként gyakori, főleg déli fekvésű ritkás hegyoldalakon vagy erdőszegélyeken. Lárvája nálunk főleg öreg bükk és tölgy rönkjeiben a gyökerek között él. A bogarak június-júliusban bújnak elő, öreg fák törzsén, kivágott rönkökön olykor nappal is láthatók, de főleg alkonyatkor és éjjel aktívak - Gyászcincér

funereus MULS. akt.: asper funereus - szerk.

Változata:

1. A szárnyfedők szemcséi nagyobbak, ezért a köztük levő szőrözött közterecskék általában keskenyebbek, mint maguk a szemcsék. A hátulsó bársonyfolt harántszalag alakú, és az oldalszegélyt szélesen eléri. - Előfordul a Balkán félsziget északnyugati részében Horvátországig. Faunaterületünkön még nem gyűjtötték
[ssp. Ganglbaueri REITT.]
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

gyászcincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- Merkl Ottó, Szél Győző (2012): A Sas-hegy bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 8. p. 373-458

Tudományos nevek:

Morimus asper funereus

Forrás:

- cerambycidae.eu

Morimus funereus

Források:

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- Merkl Ottó, Szél Győző (2012): A Sas-hegy bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 8. p. 373-458

Morinus asper funereus

Forrás:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

Társalgás