A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 65)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 1 / 1)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 1 / 1)

Fejlődési szakasz: báb

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 45)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-07-08 Barabás Ádám Barabás Ádám 2 7 arrow_drop_down
2018-06-30 Klecska Ferenc
klecso13
Klecska Ferenc 1 1 arrow_drop_down
2018-06-24 Melinda
u_1526211706
Melinda 1 5 arrow_drop_down
2018-06-10 Farkas Magdolna Farkas Magdolna 1 3 arrow_drop_down
2018-06-09 Molnár Mihályné
mersitz zsu
Molnár Mihályné 1 4 arrow_drop_down
2018-06-07 Pánczél Mátyás
pulsatillagrandis
Pánczél Mátyás 1 1 arrow_drop_down
2018-05-29 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down
2018-04-24 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down
2018-04-05 Balogh Diána Balogh Diána 1 2 arrow_drop_down
2018-02-04 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Testét kékesszürke, hamvas, sűrű, lesimuló szőrözet fedi, a csápok és a lábak, valamint a hasoldalának szőrözete kékesebb. Az 1. és a 2. csápíz fénylő fekete, a többi csápíznek csak a csúcsa fekete, az előtor hátán csak az oldaldudorok és egy folt az elülső szegélyen fekete. Szárnyfedőin 1-1 váll mögötti folt, egy széles harántsáv a közepe mögött, valamint 1-1 harántos, az oldalszélt is gyakran elérő folt bársonyosfekete. A szárnyfedők fekete foltjait világosabb, kékes árnyalatú, vékony szegély keretezi. Rajzolata rendkívül változatos lehet (). 16-38 mm.

Előfordul Közép- és Dél-Európa hegyvidékén, Észak-Afrikában, a Szovjetunió európai felének délnyugati részében és a Kaukázus hegyvidékein. Faunaterületünkön a Kárpátok bükköseiben általánosan elterjedt, Magyarországon a középhegységeink magasabb pontjain, valamint a dél-dunántúli dombvidéken szórványosan sokfelé megtalálható, de ritka. Lárvája nálunk bükkfák törzsében él, de déli tartományokban megfigyelték kőrisben, dióban és gyertyánban is. Fejlődése több évig tart. Az imágó júniustól augusztusig található farakásokon, öreg, száraz bükkfák törzsén vagy forró nyári napokon a tápnövényük körül röpdösve - Havasi cincér

alpina L.

Változatai:

Az előtor és a szárnyfedők bársonyos fekete foltjai esetenként rendkívül változatosak, s eddig több mint 80 változatukat ábrázolták és írták le. A szélsőséges formák (fekete foltok hiánya vagy a fekete foltok erőteljes összefolyása) rendkívül ritkák, legtöbbször csak egyes példányokban ismeretesek, míg mások a nagy sorozatokból mindig rendszeresen előkerülnek.

A változatok közül Magyarországon eddig csak a következőket gyűjtötték: ab. Heyrovskyi JEŠATKÓ (Abaszentiván), ab. obliterata TH. PIC (Bükk hegység: Garadna-völgy, Börzsöny hegység: Jánospuszta), ab. quinquemaculata TEST. (Bükk hegység: Garadna-völgy), ab. pseudointerrupta PLAV. (Bükk hegység: Garadna-völgy, Zempléni-hegység: Hollóháza), ab. parvonotata REITT. (Tátika, Börzsöny hegység: Királyháza, Bükk hegység: Lillafüred), ab. prolongata REITT. (Budapest, Rákos, Bakony hegység: Kőris-hegy, Börzsöny hegység: Királyháza, Bükk hegység: Ablakoskő-völgy, Garadna-völgy), ab. Bodoni KANABÉ (Bükk hegység: Lillafüred), ab. muitimaculata TH. PIC (Bükk hegység: Jávorkút, Garadna- völgy). A változatok többsége az Északi-Kárpátokból került elő. Leírt változatait a X szemlélteti:

1. ab. quadrimaculata RAGUSA (A); 2. ab. sexliturata ČEP. (B); 3. ab. immaculithorax PLAV. (C); 4. ab. Heyrovskyi JEŠATKÓ (D); 5. ab. denominata ROUBAL (E); 6. ab. triformis ROUBAL (F); 7. ab. Zdenkae KUDLA (G); 8. ab. bipunctata LACZÓ (H); 9. ab. Dreheri KARD. (I); 10. forma typica (J, AA-AB); 11. ab. unicolor PLAV. (K); 12. ab. incredibilis ČEP. (L); 13. ab. trimaculata ČEP. (M); 14. ab. separata TEST. (N); 15. ab. quadrinotata ČEP. (O); 16. ab. obliterata TH. PIC (P); 17. ab. sexmaculata LEONI (Q); 18. ab. auda ČEP. (R-T); 19. ab. v-notata TH. PIC (U); 20. ab. quinquemaculata TEST. (V); 21. ab. pseudointerrupta PLAV. (W-X); 22. ab. parvonotata REITT. (Y); 23. ab. pausa BRANCS. (Z); 24. ab. Hajnyi ČEP. (AC); 25. ab. recurvata REITT. (AD); 26. ab. prolongata REITT. (AE-AH); 27. ab. biprolongata ČEP. (AI); 28. ab. lineata LACZÓ (AJ-AK); 29. ab. multiinterrupta ČEP. (AL); 30. ab. Brancsiki LACZÓ (AM-AN); 31. ab. bifasciata REITTER (AO); 32. ab. bella ČEP. (AP); 33. ab. inovecensis ČEP. (AQ); 34. ab. Štichai SEKERA (AR); 35. ab. Obenbergeri SEKERA (AS); 36. ab. Plavilščikovi ROUBAL (AT); 37. ab. geminata REITT. (AU); 38. ab. bigeminata PLAV. (AV); 39. ab. Korbeli ROUBAL (AW); 40. ab. conlineata ČEP. (AX); 41. ab. carpathica ČEP. (AY); 42. ab. Lacoi TEST. (AZ); 43. ab. armenica PLAV. (BA); 44. ab. Bodoni KANABÉ (BB); 45. ab. Csikii LÁCZÓ (BC); 46. ab. Masaryki JEŠATKÓ (BD); 47. ab. Kyselyi ZOUF. (BE); 48. ab. multimaculata TH. PIC (BF-BH); 49. ab. multipunctata ČEP. (BI); 50. ab. Tanzeri KARDASCH (BJ); 51. ab. Roubali SEKERA (BK); 52. ab. Čepelaki PIC (BL); 53. ab. trenčinensis ČEP. (BM); 54. ab. Rieli TEST. (BN); 55. ab. montata ČEP. (BO); 56. ab. Sekerai ČEP. (BP); 57. ab. Fleischeri LACZÓ (BQ); 58. ab. Wünschiana ROUBAL (BR); 59. ab. Prokši SEKERA (BS); 60. ab. combinata ČEP. (BT); 61. ab. multisignata ČEP. (BU); 62. ab. Pici CSIKI (BV-BW): 63. ab. Kourili KUDLA (BX); 64. ab. Ješatkoi HEYR. (BY); 65. ab. Kudlai SEKERA (BZ); 66. ab. decorata ČEP. (CA); 67. ab. Nitschei KARDASCH (CB); 68.ab. Gelineki ZOUF. (CC-CD); 69.ab. pulchra SEKERA (CE); 70. ab. Reitteri CSIKI (CF); 71. ab. bystricensis ROUBAL (CG); 72. ab. Judeichi KUDLA (CH); 73. ab. bifenestrata KUDLA (CI); 74. ab. Kočii FLEISCHER (CJ); 75. ab. serrata BRANCS. (CK); 76. ab. confluens CSIKI (CL); 77. ab. Zoufali KUDLA (CM); 78. ab. slovenica ČEP. (CN); 79. ab. ornata ČEP. (CO); 80. ab. albomaculata ČEP. (CP); 81. ab. transsylvanica CSIKI (CQ); 82. ab. Masei JEŠATKÓ (CR); 83. ab. latemaculata TH. PIC (CS); 84. ab. connexa REITT. (CT); 85. ab. Wünschi ROUBAL (CU); 86. ab. Kautzi GANGLB. (CV-CW) és 87. ab. Croissandeaui PIC (CX).
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

havasi cincér

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Tudományos név:

Rosalia alpina

Források:

- Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája. Coleoptera: Cerambycidae

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

Társalgás