Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 19)

Találatok

1. oldal (1 - 7 / 7)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2020-08-29 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 8 arrow_drop_down
2020-07-10 Kárpáti Marcell
k.marci
Alex Menrich, Hapka Tamás, Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2020-06-13 Gulyás Szilvia
Sylvia Deserti
Gulyás Szilvia 1 4 arrow_drop_down
2020-06-08 Káldi József Káldi József 1 1 arrow_drop_down
2019-08-09 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2019-08-01 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2015-07-28 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 3 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Az előtor hátának a tövében kétoldalt az oldalszegély mellett sűrűbb pontozással határolt határozott benyomat van; közte és a szegély között a perem erősen domború. Az előtor háta finoman és szórtan, a szárnyfedők felülete durván és sűrűn pontozott (). Teste fémfényű kék vagy kékesibolya színű, ritkán fekete vagy feketéskék. 7—13 mm.

Előfordul az Alpok és a Kárpátok területén. Magyarországon a hegy- és magasabb dombvidék lakója. Irodalmi adatok szerint tápnövénye a Salvia glutinosa (= coerulea Ol.)

Változatai:

1. Teste élénk ibolyáskék, ritkán zöldes fényű. Az előtor hátának tövi benyomata erőteljes és hosszának legalább harmadáig ér, felületének pontozása finom és elmosódott, a pontok köze kevésbé fényes, mint a szárnyfedők. Termete átlag nagyobb. — Előfordul az egész Dunántúlon, a középhegységeinkben, azonkívül határainkon túl a Keleti- és Déli-Kárpátokban. Közönséges
ssp. caerulea Csiki

2. Olyan, mint a törzsalak, színe azonban zöldeskék és az előtor hátának tövi benyomata nagyon rövid. — A Fruska Gora hegységből írták le, de előfordul a Mecsekben is; ritka
ssp. montanella Bechyné

3. A törzsalaknál kisebb, az előtor háta fényesebb, a szárnyfedők pontozása ritkább és finomabb. — Előfordul a szlovákiai Tornai-karszt területén; Magyarországról eddig még nem mutatták ki, de Aggtelek—Jósvafő környékén minden bizonnyal előkerül majd
[ssp. slovaka Bechyné]

4. A törzsalaknál kisebb, feketéskék vagy feketés zöldeskék, felülete sűrűn recézett és ezért fénytelenebb. Az előtor háta az elülső harmadban a legszélesebb, a hátulsó szögletek felé enyhén és öblösen keskenyedik. — A Keleti- és Déli-Kárpátok alhavasi régiójában fordul elő
[ssp. subalpina Csiki]

5. Teste alul-felül egyaránt sötét feketészöld, csak lábai ibolyakék színűek. Termetre kisebb, háta sűrűbben pontozott és azért kevésbé fényes. — Előfordul az erdélyi Mezőségen agyagos talajon és a Bakonyban (Bakonybél), ahol ugyancsak agyagos talajon él. Ökológiai alfajnak látszik
ssp. collina Csiki
Dr. Kaszab Zoltán (1962): Levélbogarak - Chrysomelidae: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)

Források

Magyar név:

hegyi levélbogár

Forrás:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

Tudományos nevek:

Chrysolina olivieri

Forrás:

- Károly Vig (2003): Leaf Beetle Fauna of the Carpathian Basin (Central Europe) - Special topics in leaf beetle biology - Proceedings of the Fifth International Symposium on the Chrysomelidae

Chrysolina coerulea

Forrás:

- Tomov, Gruev, Vig, Merkl: Chrysomelidae (Coleoptera) of the Bükk National Park

Társalgás