Az előtor hátának töve egyenletesen és laposan benyomott. Teste karcsúbb (55. ábra: A)photo, szárnyfedői több mint háromszor olyan hosszúak, mint amilyen szélesek a tövükön, a végük felé gyengébben elkeskenyedők (1. alnem: Judolia s. str.). - Az előtor hátát sűrű, felálló, barnás szőrözet fedi, nagyon sűrűn pontozott, a pontok annyira sűrűn egymáshoz nyomottak, hogy emiatt recézettnek látszik. Szárnyfedői meglehetősen egyenletesen, szórtan, sekély pontokkal pontozottak. Teste fekete, szárnyfedői sárgák fekete foltokkal és keresztsávokkal, vagy feketék sárga foltokkal és sárga keresztsávokkal. A keresztsávok cikcakkosak. 8-14 mm.


Előfordul Észak- és Közép-Európában, a Szovjetunió északi felében, Szibériában, Észak-Mongóliában, Koreában, egész Japánig. Faunaterületünkön a Kárpátokban sokfelé előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon ritka, eddig csak a Mecsek hegységből ismerjük. Lárvája fenyőfélékben, feltehetően lucfenyőben él, de mindmáig nem ismerjük. A bogár június-júliusban rajzik, s főleg virágzó Rubus-féléken található.


Judolia sexmaculata L.

Változatai:

E faj rajzolatváltozatait az 58. ábra: A-AH mutatja be. Valamennyi változat előfordul a törzsalakkal együtt, de nagy részük ritka vagy nagyon ritka. Leggyakoribb a forma typica, valamint az ab. trifasciata FABR. és az ab. tatrica ČEP.

1. ab. Wadasi HEYR. (A); 2. ab. abrupta ČEP. (B); 3. ab. tatrica ČEP. (C); 4. ab. Sekerai HEYR. (D); 5. ab. infrequens HEYR. (E); 6. ab. carpathica HEYR. (F); 7. ab. Roubali SEKERA (G); 8. ab. Čepelaki KUDLA (H); 9. ab. centrisculpta ČEP. (I); 10. ab. matliarensis SEKERA (J); 11. ab. Heyrovskyana SEKERA (K); 12. forma typica (L); 13. ab. multisignata ČEP. (M); 14. ab. conjunctomaculata HEYR. (N); 15. ab. trifasciata FABR. (O); 16. ab. tyrolensis REINECK (P); 17. ab. Rybinskii REITT. (Q-R); 18. ab. libidinosa PLAV. (S); 19. ab. x-flavum ROUBAL (=x-nigrum ROUBAL) (T); 20. ab. decemsignata PLAV. (U); 21. ab. sexnotata PLAV. (V); 22. ab. fenestrata PLAV. (W); 23. ab. submaculata PLAV. (X); 24. ab. abbreviata MOTSCH. (Y); 25. ab. diversesignata PIC (Z); 26. ab. anticeconjuncta HEYR. (AA); 27. ab. helvetica PIC (AB); 28. ab. alpestris PIC (AC); 29. ab. obscurata PLAV. (AD); 30. ab. quadristigma PLAV. (AE); 31. ab. semifasciata PLAV. (AF); 32. ab. bipunctata PLAV. (AG) és 33. ab. nigra CSIKI (AH).