Megjelent Csősz Sándor A földi idegenek - a hangyák világa című könyve. Megvásárolható a Líra oldalán.
Támogasd a határozók munkáját eseti, vagy rendszeres befizetéssel.

Segítsd te is az ismeretterjesztést adatrögzítéssel, vagy határozással. Aktív rögzítők és határozók számára a hirdetés nem jelenik meg.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 7)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 3 / 12)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 17)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2019-04-26 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2019-04-26 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2019-04-24 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 3 1 arrow_drop_down
2018-05-16 Rapala Miklós Rapala Miklós 1 1 arrow_drop_down
2017-05-06 erika25 erika25 1 1 arrow_drop_down
2014-04-27 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 arrow_drop_down
2011-04-23 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 arrow_drop_down
2011-04-23 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 arrow_drop_down
2010-05-10 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 1 arrow_drop_down
2009-04-25 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Nyugat-szibiriai, Közép- és Kelet-Európától Szibériáig megtalálható, a nyugati szegélyen nagyon szétszabdalt. Nálunk évtizedekig nagyon kevés adatáról tudtunk, újabban több pontról előkerült. Európaszerte eléggé fluktuál a népessége.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

A faj a nagyobb vízfelületű tavakat kedveli, melyek dús növényzettel vannak benőve. Gyakran holtágak, átöblítődő vizű tárazók, mélyebb bányatavak adják az otthonát. A lárva erőteljes felépítésű, erősen tüskézett, (2)-3 éves fejlődésű. Az imágó igen kiválóan röpül, nagy távolságokat meg tud tenni és új területeket képes meghódítani. Idősebb korban nagyon nehéz regisztrálni az előfordulását, messze legkönnyebb az exuviumok felvétele.

Veszélyeztető tényezők:

Nem ismerjük a visszaszorulás konkrét kiváltó okait., feltehetően vízminőségi problémákkal és az élőhelyeket érintő egyéb káros hatásokkal van összefüggésben.

Populációs trendek:

Rendkívül nagy fluktuációt mutat a faj az elterjedés nyugati felében /máshonnan nincs sok adat/, hosszabb rövidebb időszakokra szinte eltűnik, majd - akár halastavakban is - hirtelen népes populációval lép fel.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Az imágók csak a kibújáskor figyelhetők meg könnyűszerrel, akkor is csak népesebb kolónia esetén. Az ivarérett hímek a nyílt víztükör felett, a parttól távolabb mozognak, gyakorlott szitakötész kell a távcsővel való felismeréshez is. A lárvabőrök felvételezése bizonyos gyakorlattal elsajátítható, így értékes adatokhoz juthatunk, jelentősebb erőfeszítés nélkül. A lárvák gyűjtése csak a legelszántabb szitakötészeknek való, általánban mély vízből, növényzet közül lehet néhány példányt a növényzet közül kihalászni. Sokszor árulkodhat viszont a szitakötő jelenlétéről a tojásfűzér, amely 0,5 - 1 m hoszú is lehet, vastagsága pedig 3 mm körüli. Hosszú ideig megmarad a víz felszínén, még a kis lárvák kikelése után is.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

kétfoltos sárkányszitakötő

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

kétfoltos szitakötő

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Epitheca bimaculata

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás