Homloka a szemek között jól láthatóan pontozott. Az előtor háta kétszer olyan széles, mint amilyen hosszú, finoman és szórtan, de nem elmosódottan pontozott, feje és az előtor háta finoman és sűrűn recézett. A szárnyfedőkön a fekete varratszegély az első közterecskére terjed ki, az oldalán pedig a vállbütyök és a 10. közterecske a hátulsó csípők magasságáig fekete. Feje és az előtora zöldes ércfényű. Kisebb és keskenyebb. 1,6—2 mm.

Előfordul a Földközi-tenger környékén, Dél-Európában, keleten Ukrajnán át Turkesztánig elterjedt, délen pedig Egyiptomon át a Kilimandzsáróig. Magyarországon főleg az Alföld szikes területein honos, sokfelé gyakori. Tápnövényei irodalmi adatok szerint a Heleocharis palustris és Juncus-fajok