Teste szélesen tojás alakú, szürkés, vörösesbarna, esetleg feketés, mély fekete pontozással (13. ábraphoto). A fehéres dudoros foltok különösen az előháton szembetűnőek. Lábai vörösek, csápjai barnásak. A pofák elülső végei kissé ráhajlanak a fejpajzsra. A 2. csápíz körülbelül három­szor olyan hosszú, mint a 3. (14. ábra : Cphoto). A lábszárak tüskések, a középső csípőkön 2 befelé hajló nyúívány látható. Lárváját lásd 14. ábra: D. 8—11 mmphoto.

Cirkummediterrán faj. Faunaterületünkön nem gyakori. Előfordul a Bodrog­ közben, a Delibláti homokpusztán, a Kisalföldön és a Dunántúlon. Melegkedvelő. Verőfényes, kopár, homokos helyeken, gyepes lejtőkön Boragináceákon, leginkább Echium-on, Anchusa-n és Cynoglossum-on él. (IV-IX.) (=pedemontana Fabr.)

Változatai:

1 (2) Barnás,fehéres dudorokkal. 3. csápíze kb. háromszor rövidebb, mint a 2. (14. ábra : Ephoto). Keskeny tojás alakú, a fehéres dudorok kisebbek és keve­sebb számúak, mint a törzsalakon. Fejpajzsa szabad (17. ábra: Bphoto). 8-9 mm. - Magyarországon ritka. Eddig az Alföld északi részén gyűjtötték
ab. minor PUT.
2 (1) Sárgásbarna, fehéres dudorok nélkül. 3. csápíze kb. négyszer rövidebb, mint a 2. (14. ábra: Fphoto). Széles tojás alakú. Feje és előhátának elülső fele sűrűn, feketén, mélyen, testének többi része színtelenül pontozott, szabály­ talan sárgásbarna kiemelkedéssel. Feje elöl szélesen lekerekített, a fejpajzs szabad. 8—9 mm. - Igen ritka. Eddig csak Magyaróvárról ismert. (V.)
ab. antennata HFY.