Leírás
Szipókája a középmellet eléri. Vörösesbarna állat. Csápja hengeres (4. ábra: G). A csápdudoron vastag, hegyes fogacska van. Szem előtti és szem mögötti dudorai nincsenek. Előháta változékony alakú, attól függően, hogy szárnya mennyire fejlett. A perem széle néha fűrészes. A tarajok alig emelkednek ki, a középsők párhuzamosak, a szélsők hátrafelé széttartók. A nőstény rendszerint rövid szárnyú, de lehet teljes szárnyú is, a hím keskeny szárnyú (1. ábra: C-E). A pajzsocska enyhén homorú, széle ívelt. A rövidszárnyú nőstények félfedői mintegy egynegyedükkel haladják túl a pajzsocska hosszát, a hártya teljesen hiányzik, a fedő is redukált. A teljes szárnyú nőstények félfedője a 8. paratergitet eléri. Ezek előhátán a perem szegélye elöl öblös. A hímek félfedője a a 8. paratergitekig nyúlik. Potrohuk lapos, ovális, a connexivumok világos hátulsó külső sarkai nem állnak ki. A potrohszelvények tergitjein 2 sorban álló fekete foltok vannak. Lábai vörösesbarnák. 2,4-5 mm.
Az egész holarktikumban előfordul, Európában főként az északi országokban gyakori. Hazánkban több helyen előkerült. Az egyetlen Aradus-faj, amelyről kimutatták, hogy nem gombákon él. Feketefenyő, erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő és boróka hajtásait szívogatja. Erdőkben, telepítésekben hatalmas károkat okozhat, bár kártétele inkább az északi országokban jelentős. Hazánkban csak néhány esetben okozott nagyobb kárt (pl. Sopron, Uzsapuszta). A ritkább állományú erdőkben, erdőszéleken elsősorban a 15-40 éves fákat támadja meg. Szereti a száraz meleget. A 2-3 éves tűleveleket szúrja meg, ezek elsárgulnak, s őszre lehullanak. Ezért kártételének jellemző tünete, hogy a fák belülről kopaszodnak. Zömmel a talajban telelnek át, vagy a talaj közelében a fakéreg repedéseiben, annak elváló részei alatt. Amikor a levegő hőmérséklete októberben 8-10 °C alá süllyed, először a lárvák és nőstények, majd novemberben a hímek is elhagyják a fákat. Kora tavasszal, márciusban vándorolnak vissza a fákra (a teljesszárnyú nőstények sem röpülnek), április-májusban párzanak, a nőstények a petéket április végétől júniusig rakják. 1-1 nőstény 15-30 petét rak. Petéik piszkossárgák, majd megbarnulnak. A kikeit skarlátvörös lárvák 20 napos korukban már a fenyőtűket szívogatják. Fejlődésük 2 évig tart - kis kéregpoloska
cinnamomeus PANZER, 1794
Az egész holarktikumban előfordul, Európában főként az északi országokban gyakori. Hazánkban több helyen előkerült. Az egyetlen Aradus-faj, amelyről kimutatták, hogy nem gombákon él. Feketefenyő, erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő és boróka hajtásait szívogatja. Erdőkben, telepítésekben hatalmas károkat okozhat, bár kártétele inkább az északi országokban jelentős. Hazánkban csak néhány esetben okozott nagyobb kárt (pl. Sopron, Uzsapuszta). A ritkább állományú erdőkben, erdőszéleken elsősorban a 15-40 éves fákat támadja meg. Szereti a száraz meleget. A 2-3 éves tűleveleket szúrja meg, ezek elsárgulnak, s őszre lehullanak. Ezért kártételének jellemző tünete, hogy a fák belülről kopaszodnak. Zömmel a talajban telelnek át, vagy a talaj közelében a fakéreg repedéseiben, annak elváló részei alatt. Amikor a levegő hőmérséklete októberben 8-10 °C alá süllyed, először a lárvák és nőstények, majd novemberben a hímek is elhagyják a fákat. Kora tavasszal, márciusban vándorolnak vissza a fákra (a teljesszárnyú nőstények sem röpülnek), április-májusban párzanak, a nőstények a petéket április végétől júniusig rakják. 1-1 nőstény 15-30 petét rak. Petéik piszkossárgák, majd megbarnulnak. A kikeit skarlátvörös lárvák 20 napos korukban már a fenyőtűket szívogatják. Fejlődésük 2 évig tart - kis kéregpoloska
cinnamomeus PANZER, 1794
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
Előfordulási térkép
A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük.
Illeszd be az előfordulási térképet a weboldaladba
