A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 147)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 109)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-11-03 Máté Palaga
113613484468587150473_google
Máté Palaga 1 1 arrow_drop_down
2018-10-12 Tóth Norbert
Cilu005
Tóth Norbert 1 2 arrow_drop_down
2018-10-07 Nagy Zoltán Nagy Zoltán 12 2 arrow_drop_down
2018-09-13 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down
2018-09-08 Masska Masska 1 2 arrow_drop_down
2018-08-27 Györe Dávid
Benja_HUN
Györe Dávid 1 1 arrow_drop_down
2018-07-28 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2018-07-20 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán és Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2018-07-13 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2018-07-08 Barabás Ádám Barabás Ádám 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Közepes nagyságú, fekete, felül fénytelen, alul valamivel fényesebb. A hím rágói kissé megnyúltak, a középtájon felfelé álló foggal. A fejpajzson nincsenek bütykök. A fej és az előtor felülete finoman és sűrűn recézett, elég ritka, beszúrt pontozással. Feje és előtora tehát teljesen fénytelen. A nőstény rágóinak közepe táján a felfelé álló fog hiányzik. Homloka közepén két egymáshoz közel álló bütyökkel. Fejének és torának felülete sima, fényes, igen sűrű és elég durva pontozással. Mindkét ivar szárnyfedője igen sűrűn és elég durván pontozott, a pontok némi hosszirányú elrendeződést mutatnak (). 17-32 mm.


Euroszibériai faj. Lomberdős vidékeken, különösen tölgyesekben mindenütt gyakori. Napközben fák törzsén, kidőlt törzsek alatt, korhadt fában található, este repül. Rajzási ideje az V-VI. hónapokra esik – Kis szarvasbogár


Dorcus parallelipipedus L.
Dr. Endrődi Sebő: Fauna hungariae 12. füzet Lemezescsápú bogarak - Lamellicornia

Források

Magyar név:

kis szarvasbogár

Források:

- Merkl Ottó, Víg Károly - Bogarak a Pannon régióban

- Merkl Ottó (2010): A Naszály bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 5. p. 533–639.

- Szél, Kutasi: Bogarászati kutatások Csévharaszt és Vasad térségében (Coleoptera)

- Merkl: Adatok a Szénás-hegycsoport bogárfaunájához (Coleoptera)

- Otto Merkl, Szénási Valentin (2018): A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének bogárfaunája (Coleoptera). (The beetle (Coleoptera) fauna of the southern part of the Turjánvidék Natura 2000 site.)

Tudományos név:

Dorcus parallelipipedus

Források:

- Merkl Ottó, Víg Károly - Bogarak a Pannon régióban

- L. Ádám: A check-list of the Hungarian Scarabeoidea

- Merkl Ottó (2010): A Naszály bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 5. p. 533–639.

- Szél, Kutasi: Bogarászati kutatások Csévharaszt és Vasad térségében (Coleoptera)

- Merkl: Adatok a Szénás-hegycsoport bogárfaunájához (Coleoptera)

- Dr. Endrődi Sebő: Fauna hungariae 12. füzet Lemezescsápú bogarak - Lamellicornia

- Otto Merkl, Szénási Valentin (2018): A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének bogárfaunája (Coleoptera). (The beetle (Coleoptera) fauna of the southern part of the Turjánvidék Natura 2000 site.)

Társalgás