Várhatóan szeptemberben megjelenik Csősz Sándor hangyákkal foglalkozó ismeretterjesztő könyve 'A földi idegenek - a hangyák világa' címmel. A könyv a Líra oldalán már előrendelhető.
A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal. Oszd meg Facebookon
Támogasd a határozók munkáját eseti, vagy rendszeres befizetéssel.

Segítsd te is az ismeretterjesztést adatrögzítéssel, vagy határozással. Aktív rögzítők és határozók számára a hirdetés nem jelenik meg.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 143)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 1 / 1)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 78)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2019-08-05 öreg vándor öreg vándor 2 1 arrow_drop_down
2019-07-16 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2019-06-29 futor futor 1 1 arrow_drop_down
2019-06-26 Földesi Krisztina Földesi Krisztina 1 1 arrow_drop_down
2019-06-22 qzsolo qzsolo Kárpáti Marcell Kollár Linda Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2019-06-13 Sámoly Attila Sámoly Attila 2 1 arrow_drop_down
2019-06-09 Balogh Dániel Rudyn 3 1 arrow_drop_down
2019-05-26 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 8 1 arrow_drop_down
2019-05-26 qzsolo qzsolo 1 1 arrow_drop_down
2018-09-18 Földesi Krisztina Földesi Krisztina 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Dévai (...) szerint nyugat-szibiriai faunaelem. Európában széltében elterjedt. Hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidék beerdősült területeinek patakjai mentén fordul elő.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

A lárva kedveli az oxigénben gazdag, gyors áramlású vizeket, patakokat, ahol gyakorta a vízparti fák gyökerei között, esetleg - ha van hínár növényzet - a növényekre kapaszkodva zsákmányol kisebb gerinctelen fajokat. Folyamatos fejlődésű, májustól a nyári időszak alatt is egyaránt lehet találni frissen kelt példányokat, idősebb egyedeket és eltérő fejlettségű lárvákat a vízben. Az adultak többnyire nem távolodnak el túlságosan messze a pataktól, kedvelik a beszűrődő napfényes foltokat és nyíltabb helyeket, ahol táplálkoznak. A hímek a patakot kísérő növényzeten foglalnak területet, melyet jellegzetes szárnymozdulatokkal (nyitogatással) jeleznek a rivális hímek felé. Szintén jellegzetes (gyors, apró szárnycsapásos) udvarló repüléssel közelítik meg az arra érkező nőstényeket.

Veszélyeztető tényezők:

A faj lárvája nem kedveli, ha a víz áramlása lelassul, valamint ha az oldott oxigén mennyisége más egyéb okból csökken. Árnyaló állomány nélküli, erősebben felmelegedő, lassabban áramló vizekben - amíg az oxigén ellátottság kedvezőbb - együtt is előfordulhat a sávos szitakötővel (Calopteryx splendens), azonban az alsóbb folyási szakaszokon általában átadja helyét más fajoknak. A patakok felsőbb szakaszain a vízkivételek, alsóbb szakaszokon a befolyó szennyező anyagok, illetve az árnyaló állományok eltávolítása veszélyezteti az állományokat. Szárazabb periódusokban egyes élőhelyei kiszáradhatnak.

Populációs trendek:

Bővizű patakok felső szakaszain élő populációi stabilnak tűnnek, alsóbb szakaszokon - egyes helyeken - csökkenhetett a népesség, azonban általános visszaszorulás nem mutatható ki.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A faj igen jól vizsgálható az általa benépesített élőhelyeken, könnyen és jól fotózható, filmezhető, látványos és - a népesség zavarása nélkül - tanulmányozható.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

kisasszony-szitakötő

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

kisasszony szitakötő

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Calopteryx virgo

Források:

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás