- Rend: Szitakötők - Odonata
- Család: színesszárnyú szitakötők - Calopterygidae
- Nem: Calopteryx
-
- Védettség: Védett
- Természetvédelmi érték: 5000 Ft
- Él Magyarországon. 59528
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 318)
Fejlődési szakasz: lárva
1. oldal (1 - 1 / 1)
Fejlődési szakasz: exuvium
1. oldal (1 - 2 / 2)
Találatok
1. oldal (1 - 10 / 206)
Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
---|---|---|---|---|---|
2022-06-27 | Marussi Istvánné | Marussi Istvánné | 2 | 1 | arrow_drop_down |
2022-06-27 | Marussi Istvánné | Marussi Istvánné | 4 | 1 | arrow_drop_down |
2022-06-07 | abonyiotto | abonyiotto | 1 | 2 | arrow_drop_down |
2022-05-31 | aranypeter | aranypeter | 1 | 2 | arrow_drop_down |
2022-05-18 | FelhoFarkas | FelhoFarkas | 3 | 1 | arrow_drop_down |
2021-08-06 | Bernát Máté | Bernát Máté | 2 | 1 | arrow_drop_down |
2021-07-28 |
Bán Csaba
bancs |
Bán Noémi, Bán Levente, Bogner József, Bánné Varga Klára, Bán Csaba | 1 | 2 | arrow_drop_down |
2021-07-26 |
Bán Csaba
bancs |
Bán Noémi, Bán Levente, Bogner József, Bánné Varga Klára, Bán Csaba | 1 | 1 | arrow_drop_down |
2021-07-26 |
Bán Csaba
bancs |
Bán Noémi, Bán Levente, Bogner József, Bánné Varga Klára, Bán Csaba | 1 | 1 | arrow_drop_down |
2021-07-26 |
Bán Csaba
bancs |
Bán Noémi, Bán Levente, Bogner József, Bánné Varga Klára, Bán Csaba | 1 | 2 | arrow_drop_down |
Előfordulási térkép
Leírások
Fajleírás
A kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo) a színesszárnyú szitakötők (Calopterygidae) családjába tartozó, egyenlő szárnyú szitakötő (Zygoptera) faj.
A hím szeme sötétbarna, teste fémes kék színű, zöldes árnyalatú. A potroh hasi oldalán a 8. és 9. szelvények vörösesek, a 10. pedig hamvas színezetű. Lábai feketék, tora a szárnyak tövénél világosbarna, szárnyukon nincs szárnyjegy. A vízteret övező növényzetben territóriumot tart.
A nőstény szeme barna, teste fémeszöld színű. Potroha bronzos árnyalatú, idősebb korban hamvas bevonatú. A lábak és a tor szárnytövi része világosbarna. Szárnya barnás színezetű, feltűnő világos szárnyjeggyel.
Az imágók az egyenlő szárnyú szitakötőkre (Zygoptera) jellemzően a test fölött összezárt szárnyakkal pihennek. A lárva és az imágó is ragadozó. Testhossza 45-49 mm, szárnyfesztávolsága 50-74 mm, a lárvabőr hossza 23-34 mm.
A lárva a legalább részben árnyékolt, gyors folyású, hűvös és oxigéndús vizű hegy- és dombvidéki, kis- és közepes vízfolyásokban fejlődik. Az imágó általában nem távolodik el a víztértől, kedveli a beszűrődő napfényes foltokat és nyíltabb helyeket. Életciklusa két éves, az imágóval májustól szeptemberig találkozhatunk.
Elterjedés
Európában általánosan elterjedt, a Brit-szigetek északi részéről és Skandinávia északnyugati részéről hiányzik.
Magyarországon a hegy- és dombvidékek patakjai mentén fordul elő, ritkán síkvidéken is felbukkanhat.
Természetvédelmi helyzet
Nem fenyegetett, de az élőhelyét árnyékoló erdőállományok tarvágásának hatásai (pl. víztér felmelegedése, vízjárás kiegyenlítetlenné válása) fenyegetést jelent a lokális állományra. A víz szervesanyag-terhelését nem tolerálja, gyors eltűnéssel reagál rá.
Védettség
Az IUCN Vörös Listán nem szerepel.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.
Irodalomjegyzék
Ambrus, A., Danyik, T., Kovács, T., Olajos, P. 2018. Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
2022.02.04.
leírásban szereplő fajnév: Kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo)
Dévai (...) szerint nyugat-szibiriai faunaelem. Európában széltében elterjedt. Hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidék beerdősült területeinek patakjai mentén fordul elő.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
A lárva kedveli az oxigénben gazdag, gyors áramlású vizeket, patakokat, ahol gyakorta a vízparti fák gyökerei között, esetleg - ha van hínár növényzet - a növényekre kapaszkodva zsákmányol kisebb gerinctelen fajokat. Folyamatos fejlődésű, májustól a nyári időszak alatt is egyaránt lehet találni frissen kelt példányokat, idősebb egyedeket és eltérő fejlettségű lárvákat a vízben. Az adultak többnyire nem távolodnak el túlságosan messze a pataktól, kedvelik a beszűrődő napfényes foltokat és nyíltabb helyeket, ahol táplálkoznak. A hímek a patakot kísérő növényzeten foglalnak területet, melyet jellegzetes szárnymozdulatokkal (nyitogatással) jeleznek a rivális hímek felé. Szintén jellegzetes (gyors, apró szárnycsapásos) udvarló repüléssel közelítik meg az arra érkező nőstényeket.
Veszélyeztető tényezők:
A faj lárvája nem kedveli, ha a víz áramlása lelassul, valamint ha az oldott oxigén mennyisége más egyéb okból csökken. Árnyaló állomány nélküli, erősebben felmelegedő, lassabban áramló vizekben - amíg az oxigén ellátottság kedvezőbb - együtt is előfordulhat a sávos szitakötővel (Calopteryx splendens), azonban az alsóbb folyási szakaszokon általában átadja helyét más fajoknak. A patakok felsőbb szakaszain a vízkivételek, alsóbb szakaszokon a befolyó szennyező anyagok, illetve az árnyaló állományok eltávolítása veszélyezteti az állományokat. Szárazabb periódusokban egyes élőhelyei kiszáradhatnak.
Populációs trendek:
Bővizű patakok felső szakaszain élő populációi stabilnak tűnnek, alsóbb szakaszokon - egyes helyeken - csökkenhetett a népesség, azonban általános visszaszorulás nem mutatható ki.
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
A faj igen jól vizsgálható az általa benépesített élőhelyeken, könnyen és jól fotózható, filmezhető, látványos és - a népesség zavarása nélkül - tanulmányozható.
Források
Magyar nevek:
kisasszony-szitakötő
Forrás:
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve
kisasszony szitakötő
Forrás:
- dr. Ambrus András
Tudományos név:
Calopteryx virgo
Források:
- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve