- Rend: Szitakötők - Odonata
- Család: színesszárnyú szitakötők - Calopterygidae
- Nem: Calopteryx
-
- Védettség: Védett
- Természetvédelmi érték: 5000 Ft
- Él Magyarországon.
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 236)
Fejlődési szakasz: lárva
1. oldal (1 - 1 / 1)
Fejlődési szakasz: exuvium
1. oldal (1 - 2 / 2)
Találatok
1. oldal (1 - 10 / 148)
| Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| 2021-07-25 | Földesi Krisztina | Földesi Krisztina | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-23 | palj81 | palj81 | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-18 | Kincs Boglárka | Kincs Boglárka | 3 | 2 | arrow_drop_down |
| 2021-07-13 | somebody123 | somebody123 | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-10 | Makro_Magyarorszag | Makro_Magyarorszag | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-10 |
Kiss Zsuzsanna
Masska |
Kiss Zsuzsanna | 1 | 2 | arrow_drop_down |
| 2021-07-08 |
Burkáné Pupler Éva
Burka Éva |
Burkáné Pupler Éva | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-04 | Varga Erika | Varga Erika | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-04 | Varga Erika | Varga Erika | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2021-07-03 | VargaTim | VargaTim | 1 | 2 | arrow_drop_down |
Előfordulási térkép
Leírás
Elterjedése:
Dévai (...) szerint nyugat-szibiriai faunaelem. Európában széltében elterjedt. Hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidék beerdősült területeinek patakjai mentén fordul elő.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
A lárva kedveli az oxigénben gazdag, gyors áramlású vizeket, patakokat, ahol gyakorta a vízparti fák gyökerei között, esetleg - ha van hínár növényzet - a növényekre kapaszkodva zsákmányol kisebb gerinctelen fajokat. Folyamatos fejlődésű, májustól a nyári időszak alatt is egyaránt lehet találni frissen kelt példányokat, idősebb egyedeket és eltérő fejlettségű lárvákat a vízben. Az adultak többnyire nem távolodnak el túlságosan messze a pataktól, kedvelik a beszűrődő napfényes foltokat és nyíltabb helyeket, ahol táplálkoznak. A hímek a patakot kísérő növényzeten foglalnak területet, melyet jellegzetes szárnymozdulatokkal (nyitogatással) jeleznek a rivális hímek felé. Szintén jellegzetes (gyors, apró szárnycsapásos) udvarló repüléssel közelítik meg az arra érkező nőstényeket.
Veszélyeztető tényezők:
A faj lárvája nem kedveli, ha a víz áramlása lelassul, valamint ha az oldott oxigén mennyisége más egyéb okból csökken. Árnyaló állomány nélküli, erősebben felmelegedő, lassabban áramló vizekben - amíg az oxigén ellátottság kedvezőbb - együtt is előfordulhat a sávos szitakötővel (Calopteryx splendens), azonban az alsóbb folyási szakaszokon általában átadja helyét más fajoknak. A patakok felsőbb szakaszain a vízkivételek, alsóbb szakaszokon a befolyó szennyező anyagok, illetve az árnyaló állományok eltávolítása veszélyezteti az állományokat. Szárazabb periódusokban egyes élőhelyei kiszáradhatnak.
Populációs trendek:
Bővizű patakok felső szakaszain élő populációi stabilnak tűnnek, alsóbb szakaszokon - egyes helyeken - csökkenhetett a népesség, azonban általános visszaszorulás nem mutatható ki.
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
A faj igen jól vizsgálható az általa benépesített élőhelyeken, könnyen és jól fotózható, filmezhető, látványos és - a népesség zavarása nélkül - tanulmányozható.
Dévai (...) szerint nyugat-szibiriai faunaelem. Európában széltében elterjedt. Hazánkban elsősorban a hegy- és dombvidék beerdősült területeinek patakjai mentén fordul elő.
Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:
A lárva kedveli az oxigénben gazdag, gyors áramlású vizeket, patakokat, ahol gyakorta a vízparti fák gyökerei között, esetleg - ha van hínár növényzet - a növényekre kapaszkodva zsákmányol kisebb gerinctelen fajokat. Folyamatos fejlődésű, májustól a nyári időszak alatt is egyaránt lehet találni frissen kelt példányokat, idősebb egyedeket és eltérő fejlettségű lárvákat a vízben. Az adultak többnyire nem távolodnak el túlságosan messze a pataktól, kedvelik a beszűrődő napfényes foltokat és nyíltabb helyeket, ahol táplálkoznak. A hímek a patakot kísérő növényzeten foglalnak területet, melyet jellegzetes szárnymozdulatokkal (nyitogatással) jeleznek a rivális hímek felé. Szintén jellegzetes (gyors, apró szárnycsapásos) udvarló repüléssel közelítik meg az arra érkező nőstényeket.
Veszélyeztető tényezők:
A faj lárvája nem kedveli, ha a víz áramlása lelassul, valamint ha az oldott oxigén mennyisége más egyéb okból csökken. Árnyaló állomány nélküli, erősebben felmelegedő, lassabban áramló vizekben - amíg az oxigén ellátottság kedvezőbb - együtt is előfordulhat a sávos szitakötővel (Calopteryx splendens), azonban az alsóbb folyási szakaszokon általában átadja helyét más fajoknak. A patakok felsőbb szakaszain a vízkivételek, alsóbb szakaszokon a befolyó szennyező anyagok, illetve az árnyaló állományok eltávolítása veszélyezteti az állományokat. Szárazabb periódusokban egyes élőhelyei kiszáradhatnak.
Populációs trendek:
Bővizű patakok felső szakaszain élő populációi stabilnak tűnnek, alsóbb szakaszokon - egyes helyeken - csökkenhetett a népesség, azonban általános visszaszorulás nem mutatható ki.
Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:
A faj igen jól vizsgálható az általa benépesített élőhelyeken, könnyen és jól fotózható, filmezhető, látványos és - a népesség zavarása nélkül - tanulmányozható.
Forrás: dr. Ambrus András
Források
Magyar nevek:
kisasszony-szitakötő
Forrás:
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve
kisasszony szitakötő
Forrás:
- dr. Ambrus András
Tudományos név:
Calopteryx virgo
Források:
- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke
- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve