Óvjuk az óriás-tőrösdarazsakat! Védett, hasznos és békés állatok.
A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal. Oszd meg Facebookon
Támogasd a határozók munkáját eseti, vagy rendszeres befizetéssel.

Segítsd te is az ismeretterjesztést adatrögzítéssel, vagy határozással. Aktív rögzítők és határozók számára a hirdetés nem jelenik meg.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 5)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találatok

1. oldal (1 - 5 / 5)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2008-06-24 Ambrus András PhD
ambrusAndras
Ambrus András PhD 2 arrow_drop_down
- Ambrus András PhD
ambrusAndras
ambrusAndras 1 arrow_drop_down
- Ambrus András PhD
ambrusAndras
ambrusAndras 1 arrow_drop_down
- Ambrus András PhD
ambrusAndras
ambrusAndras 1 arrow_drop_down
- Ambrus András PhD
ambrusAndras
ambrusAndras 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Elterjedése:

Nyugat-szibiriai, Európában egy nagyon szűk sávban, a Benelux államok és Magyarország vonalától ÉK-K irányban, többnyire foltokra szakadozott areában található meg. Nálunk jelenleg csak az ország ÉK-i területein van jelentősebb tenyésző állománya.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Morotvák, holtágak, nem áramló vizű csatornák adják lárvális élőhelyeit, ahol a kolokán levélrózsájában fejlődnek - nálunk feltehetően két évig - a lárvák. A nőstény tojásait ismereteink szerint ebbe a növénybe helyezi. A faj nálunk areájának déli szegélyén van, mai ismereteink szerint a Dunántúlon csak szórvány előfordulási adatai vannak, a Kis-Balatonról - ahol előzőleg komoly népessége volt - évek óta nem került elő. Júliustól kezdve jelenik meg, nagyjából szinkronizáltan kel. A melegebb időszakban nappal nem mutatkozik, csak szürkületkor jön elő és szinte a teljes besötétedéskor is repül még (arányítva ennek a fajnak kiemelkedően nagy a szeme a többihez viszonyítva!). Ilyenkor az élénk színezetű potroh mintázat szinte világít. Az őszi időszakban már nappal is mutatkozik, távcsővel nem okoz gondot a felismerése.

Veszélyeztető tényezők:

Kolokános élőhelyek degradációja, eutrofizáció, vízszint süllyedés

Populációs trendek:

Az elmúlt tíz évben erőteljes visszaszorulása tapasztalható, főleg a Dunántúlon.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Kolokánosok környékén, júliusban, az esti órákban figyelhető meg a legjobban, impozáns látvány a víz felszínéhez közel, sebesen röpülő hímek mozgása. Exuviumai és lárvái szintén a kolokánon keresendők. Alkalmanként fénycsapdára is bejön.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

kolokán-karcsúacsa

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

zöld acsa

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Aeshna viridis

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás