A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-08-16 Cseh Sándor
Sanyus
Cseh Sándor 1 1 arrow_drop_down
- Izeltlabuak.hu
izeltlabuak
1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

A nyakhólyag magasabb, mint a fej. A szárnyvégeken, a zárómezőn és a középmező mellett a szegélymezőn barna foltok vannak, s így fekvő H alakú minta látszik a hátoldalon (). Sárgásbarna színű, feje barnásfekete, a csápok világossárgák, hosszúak. Az előhát barna, a peremek 4-5 sor szélesek, enyhén felfelé állnak, hajlottak. A nyakhólyag magas, elnyújtott, hátrafelé szélesedő csepp formájú, eleje túlnyúlik a fej csúcsán. A középső taraj erősen felmagasodik 3-soros, a szélsők alacsonyak, rövidek. Félfedői szélesek, a szegélymező 3-4-soros. Lábai világossárgák. 2,8-3,3 mm.


A Földközi-tenger mellékén és a palearktikus Ázsiában elterjedt faj, nálunk mindenfelé előfordul, elszaporodva kártevő. Tápnövényei a Rosaceae családba tartozó növények, köztük a cseresznye, meggy, körte, birs, ribiszke. A szívásnyomok a levelek színén apró sárga pontokként mutatkoznak, szorosan egymás mellett. Később egybeolvadásukkal nagyobb sárga foltok keletkeznek, míg végül az egész levél elsárgul és lehull. A kártétel először a korona alján a törzs közelében levő leveleken jelentkezik. Többnyire a talajszintben telel át, a nem kifejlett példányok tavaszra elpusztulnak. Nemzedékszáma bizonytalan, valószínűleg több egymásbamosódó nemzedéke fejlődik évente - reecés körtepoloska.


pyri (FABRICIUS, 1822)
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)

Források

Magyar nevek:

körte-csipkéspoloska

Forrás:

- Vétek Gábor, Kondorosy Előd és Maráczi László (2012): A babérhanga-csipkéspoloska (Stephanitis takeyai Drake et Maa) (Heteroptera: Tingidae) megjelenése Magyarországon. - Növényvédelem 48 (1), 2012

körte csipkéspoloska

Forrás:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

recés levélpoloska

Forrás:

- web

recés körtepoloska

Forrás:

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

Tudományos nevek:

Stephanitis pyri

Források:

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Stephanitis piri

Forrás:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

Társalgás