Leírás
A szárny erein sötét foltok vannak. A potroh hátoldalának mintázata mint 29. ábra: A. Feje széles háromszögletű, az összetett szemek mögött fekete folt van, mely néha a fejtető csíkjaival összeolvad. A csáp 2. íze nem vagy alig valamivel hosszabb, mint a 3. íz. Az előhát trapéz alakú, középvonalában néha finom hosszanti taraj húzódik, máskor ez a pontozottság miatt alig ismerhető fel. A pajzsocska nyújtott háromszög alakú. Csúcsa sohasem kéthegyű, bár olykor egyenesen lemetszett; a töve világos lehet. A félfedők elérik a potroh végét vagy túl is nyúlnak rajta. A fedő töve, erei és csúcsa sárgásbarnák, szőrösek, a többi része és a hártya opálos vagy üvegszerűen átlátszó. Lábai sárgák, a combokon hosszanti sorokba rendeződött nagyobb, a lábszárakon kisebb fekete foltok vannak. Hasoldala sárga, vöröses pontokkal, a tor a középvonalban fekete. Testét rövidebb-hosszabb finom szőrözet borítja. A hím ivarszelvényét lásd: 29. ábra: E. 6-7,5 mm.
Az egész Palearktikumban elterjedt. Hazánk egyik legközönségesebb poloskafaja, polifág. Elsősorban a napos, meleg helyeket szereti. Kifejletten telel át (egyes irodalmi adatok szerint csak a nőstények). Viszonylag későn rajzik. A nőstények petéiket a tápnövény hajtására rakják, egyesével vagy kisebb csomókban. A lárvák őszre kifejlődnek, imágóvá vedlenek és párzanak is. Imágóinak júniustól augusztusig tartó erősebb rajzásából arra következtethetünk, hogy nálunk évente két nemzedéke fejlődik ki - közönséges üvegpoloska
parumpunctatus (SCHILLING, 1817)
Az egész Palearktikumban elterjedt. Hazánk egyik legközönségesebb poloskafaja, polifág. Elsősorban a napos, meleg helyeket szereti. Kifejletten telel át (egyes irodalmi adatok szerint csak a nőstények). Viszonylag későn rajzik. A nőstények petéiket a tápnövény hajtására rakják, egyesével vagy kisebb csomókban. A lárvák őszre kifejlődnek, imágóvá vedlenek és párzanak is. Imágóinak júniustól augusztusig tartó erősebb rajzásából arra következtethetünk, hogy nálunk évente két nemzedéke fejlődik ki - közönséges üvegpoloska
parumpunctatus (SCHILLING, 1817)
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
