A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.
- Alrend: Félfedelesszárnyúak / Poloskák - Hemiptera/Heteroptera
- Család: üvegpoloskák - Rhopalidae
- Nem: Rhopalus
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon.
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 5)
Találatok
1. oldal (1 - 2 / 2)
| Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| - |
Károlyi Balázs
bkarolyi |
1 | arrow_drop_down | ||
| - |
Izeltlabuak.hu
izeltlabuak |
Tristan Bantock | 4 | arrow_drop_down | |
Nincs helyszín rögzítve
Leírás
A szárny erein sötét foltok vannak. A potroh hátoldalának mintázata mint . Feje széles háromszögletű, az összetett szemek mögött fekete folt van, mely néha a fejtető csíkjaival összeolvad. A csáp 2. íze nem vagy alig valamivel hosszabb, mint a 3. íz. Az előhát trapéz alakú, középvonalában néha finom hosszanti taraj húzódik, máskor ez a pontozottság miatt alig ismerhető fel. A pajzsocska nyújtott háromszög alakú. Csúcsa sohasem kéthegyű, bár olykor egyenesen lemetszett; a töve világos lehet. A félfedők elérik a potroh végét vagy túl is nyúlnak rajta. A fedő töve, erei és csúcsa sárgásbarnák, szőrösek, a többi része és a hártya opálos vagy üvegszerűen átlátszó. Lábai sárgák, a combokon hosszanti sorokba rendeződött nagyobb, a lábszárakon kisebb fekete foltok vannak. Hasoldala sárga, vöröses pontokkal, a tor a középvonalban fekete. Testét rövidebb-hosszabb finom szőrözet borítja. A hím ivarszelvényét lásd: . 6-7,5 mm.
Az egész Palearktikumban elterjedt. Hazánk egyik legközönségesebb poloskafaja, polifág. Elsősorban a napos, meleg helyeket szereti. Kifejletten telel át (egyes irodalmi adatok szerint csak a nőstények). Viszonylag későn rajzik. A nőstények petéiket a tápnövény hajtására rakják, egyesével vagy kisebb csomókban. A lárvák őszre kifejlődnek, imágóvá vedlenek és párzanak is. Imágóinak júniustól augusztusig tartó erősebb rajzásából arra következtethetünk, hogy nálunk évente két nemzedéke fejlődik ki - közönséges üvegpoloska
parumpunctatus (SCHILLING, 1817)
Az egész Palearktikumban elterjedt. Hazánk egyik legközönségesebb poloskafaja, polifág. Elsősorban a napos, meleg helyeket szereti. Kifejletten telel át (egyes irodalmi adatok szerint csak a nőstények). Viszonylag későn rajzik. A nőstények petéiket a tápnövény hajtására rakják, egyesével vagy kisebb csomókban. A lárvák őszre kifejlődnek, imágóvá vedlenek és párzanak is. Imágóinak júniustól augusztusig tartó erősebb rajzásából arra következtethetünk, hogy nálunk évente két nemzedéke fejlődik ki - közönséges üvegpoloska
parumpunctatus (SCHILLING, 1817)
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
Források
Magyar név:
közönséges üvegszárnyú-poloska
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)
- Rozner István (2004): Adatok a Mindszentkállai Öreghegy poloskafaunájához (Insecta: Heteroptera) - A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21.
Tudományos név:
Rhopalus parumpunctatus
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region