A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 18)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 3 / 4)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 11)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-06-26 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 2 1 arrow_drop_down
2017-08-21 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 4 arrow_drop_down
2017-08-21 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 2 arrow_drop_down
2017-07-02 Bodócs Balázs Bodócs Balázs 2 2 arrow_drop_down
2017-03-13 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2016-08-07 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2016-05-22 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2016-05-08 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2016-05-08 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 3 arrow_drop_down
2016-04-30 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 0 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Az egyik legbizarrabb, legszebb hazai poloska (11. ábra). Alapszíne sárga, melyet barna, esetenként vörösesbarna foltok tarkítanak. A csáp 2. ízének közepén 1 előreálló, csúcsán 3 tüske van. A 3. íz csúcsán apró tüskék állnak, a 4. íz orsó alakú. A csáp 1.' íze nincs 2-szer olyan hosszú, mint a szemek közti távolság, tüskéi jobbára egyenesek. Az oldalsó peremek majdnem az előhát elülső szegélyéig érnek. A fedő sárga, a hártya üvegszerűen átlátszó, tejfehéren csillog. A kiszélesedett connexivumok elülső szegélyén kiterjedt barna folt van. A hátulsó lábszár tövi felén 6-8 tüske van. A hasoldal tüskéi sárgásfehérek. 7-10 mm.


A Földközi-tenger mellékén és Kisázsiában elterjedt faj. Irodalmi adatok szerint Magyarországon is él, de a közölt lelőhelyek hazánk mai területén kívül esnek. Előfordulása lehetséges. Előfordulása száraz, meleg, dolomitos és mészköves területeken, laza, törmelékes talajú helyeken várható. Ismert tápnövényei néhány ezüstvirág (Paronychia), porcika (Herniaria) és köles (Panicum) faj, melyek Magyarországon is élnek. Az állatok a tápnövények tövén találhatók, és a mimikri sajátos formájával válnak nehezen felismerhetővé. Megzavarva finoman rezgetik testüket, és ettől egy szélfútta, elszáradt kis levélkéhez válnak hasonlatossá (szélcsendes időben ez a rezgés lehet éppen árulójuk). A tápnövény termőrészeit szívják. A nőstény petéit részben a hím hátára vagy hasára ragasztja, s a lárvák itt kelnek ki. Lárvák és imágók együtt telelnek át a tápnövény tövén. Kárpát-medencei imágóit június és szeptember között fogták.


[laciniata (VILLERS, 1789)]

Megjegyzés: A füzet írása óta Magyarországról előkerült a Mátrából, a Cserhátról és Pomázról.
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.

Források

Magyar név:

lándzsás karimáspoloska

Forrás:

- Védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok listája

Tudományos név:

Phyllomorpha laciniata

Források:

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás