A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Nincs kép rögzítve

Nincs találat rögzítve

Nincs helyszín rögzítve

Leírás

A nyakhólyag magas, elülső síkja függőleges vagy előredől. Szürkéssárga, tojásdad állat. Fekete fejét a nyakhólyag felülről jórészt eltakarja. Csápja sárgásbarna, 4. íze fekete. Az egész hátoldalt visszahajló végű szőrök borítják. A perem alsó szegélye gyakran 2 homorú ívet alkot. A középső taraj a nyakhólyag mögött erősen felmagasodik. A félfedők hosszanti erei jelentősen kiemelkednek a szárny síkjából. A szegély- és oldalmezó 2-, a középmezó 4-5-soros, ez utóbbi homorú. A cubitus az előhát nyúlványának végénél megtörik. 2,7-3,3 mm.


Elterjedési területe Dél- és Közép-Európa. Nálunk Budapest környékén gyakori, Zamárdiban is előkerült. Életmódja ezidáig tisztázatlan, imágóit áprilistól júliusig gyűjtötték.


gracilis (HERRICH-SCHAFFER, 1830)
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)

Források

Tudományos név:

Lasiacantha gracilis

Források:

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás