A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 40)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 18)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-08-23 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down
2018-06-23 Zsuzsa123 Zsuzsa123 1 5 arrow_drop_down
2018-05-05 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán 1 1 arrow_drop_down
2018-04-22 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 9 arrow_drop_down
2017-07-20 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 10 1 arrow_drop_down
2017-06-02 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down
2017-05-21 Bauer Bea
sapphiro
Bauer Bea 1 2 arrow_drop_down
2015-07-23 Nagy Sándor m&m
NagyS
Nagy Sándor 1 1 arrow_drop_down
2015-05-13 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 arrow_drop_down
- Izeltlabuak.hu
izeltlabuak
Tristan Bantock 6 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

A fejpajzs és a pofák egy síkban fekszenek (). A 2. csápíz majdnem kétszer olyan hosszú, mint a 3. (). A nőstény középső ivarlemezei a szelvénykivágás széleit érintik (). Színe a világosbarnától a sötétbarnáig változhat. 8,5—11 mm.


Az egész palearktikumban elterjedt. Magyarországon a gyakori, messze elter­jedt fajok közé tartozik. Többnyire a napos területeket, szántóföldek mezsgyéit és a száraz legelőket kedveli, de nedves, füves területeken is megél. Leginkább az Artemisia campestrist, Centaurea-, Senecio-, Cirsium-, Erica- és Juniperus-fajokat, valamint a kalászos növényeket keresi fel.
Az összes kalászos növények kártevője. Leginkább az őszi és a tavaszi búzát, valamint a rozsot károsítja. Jelentős kártétel mutatkozik az őszi búzán tavasszal a szárbaszökés időszakában, a tavaszi búzán a bokrosodás idején. Ha a szúrás kalászosodás előtt történt, ún. fehérkalászúságot okoz. Az ilyen kalászban nem fejlődnek ki a szemek. A viaszérés előtt megszúrt szemen a szúrás helyén sötét színű folt kelet­kezik, majd a szem elszárad. Védekezésként jó eredményeket értek el a különböző poloskafogó gépek. Biológiai védekezésre tyúkokat és különböző tojásélősködőket alkalmaznak. A kémiai szerek közül leginkább bevált a permetezés nátrium- és káliumarzenittel, valamint nátriumnitrittel - mórpoloska

maura L.

Változatai:

1 (2) Egyszínű világossárga. - A Déli-Kárpátokban (Karánsebes, Ferencfalva) és az Adriai-tenger partvidékén (Zengg) él, de hazánkban is - bár csak rit­kán - előfordul (Budapest, Forró, Gyenesdiás, Monor, Párád, Pilis) ab. pallens HORV.
2 (1) Nem egyszínű. Hátán rajzolat látható.
3 (4) Barnásfekete színű. - Határainkon kívül az Adriai-tenger partvidékén (Fiume) ismert. Egész Magyarországon elszórtan előfordul, de ritka ab. melanaria HORV.
4 (8) Világos formák, sárgák, rózsaszínűek vagy pirosak.
5 (6) Rózsaszínű vagy piros. - Faunaterületünkön szórványosan előfordul, de ritka ab. rubida Horv.
6 (5) Szürkés vagy sárgás rajzolattal ellátott változat. - Magyarországon min­denütt elterjedt és gyakori ab. umbrosa HORV.
Cs. Dr. Halászfy Éva: Fauna Hungariae 46. füzet Poloskák II. - Heteroptera II.

Források

Magyar név:

mórpoloska

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

- Rozner István (2004): Adatok a Mindszentkállai Öreghegy poloskafaunájához (Insecta: Heteroptera) - A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21.

Tudományos név:

Eurygaster maura

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás