Általában nagyobb és szélesebb, az előtor hátának harántbenyomata a töve előtt sekélyebb, oldalszegélye gyengén ívelt, előrefelé elkeskenyedik, a hátulsó szögletek előtt nem öblös, pereme széles és sima. Felülete szórtan pontozott, a durva pontok közt finoman pontocskázott. Csápja sárga, a vége felé alig sötétebb, hátulsó combja szurokbarna. Felül élénk aranyoszöld. 2,5—3,8 mm.

Előfordul a palearktikus régió középső sávjában Angliától a Csendes-óceánig, északon Hollandiáig, Dániáig, Észak-Németországig és a Szovjetunió európai felének középső részéig, délen Olaszországig és a Balkán-félsziget északi részéig, valamint Kisázsiáig és a Kaukázusig. Magyarországon főleg a hegy- és dombvidéken gyakori. Tápnövénye a Populus nigra és tremula, de a Salix caprea is (= splendens Weise, metallica Duftschm.) — Nyárfabolha

Változatai:

1. Felül fémfényű zöld. — A törzsalak közt gyakori
ab. laeta Weise

2. Felül rézvörös. — Ritkább, mint a törzsalak
ab. purpurascens Pic

3. Felül ibolyáskék vagy kék. — Ugyanolyan gyakori, mint a törzsalak (= gaudens Steph.)
ab. cyanea Marsh.