Megjelent a Magyar Rovartani Társaság legújabb kiadványa Tíz év rovarai címmel.
A könyv elektronikus formában is elérhető.
A szerkesztők köszönetet mondanak azoknak a fotósoknak, akiknek a képeit az izeltlabuak.hu-ról felhasználhatták.

Nincs kép rögzítve

Találatok

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2006-04-24 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Czirok Attila, Horvai Valér 1 0 arrow_drop_down
2000-04-21 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Hegyessy G. 1 0 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírások

Deronectes latus (STEPHENS, 1829) – Nagy rücsköscsíkbogár

A test hossza 4,2–4,6 mm, alakja szélesen ovális, körvonala az előhát alapjánál enyhén összeszűkül. A hát- és a hasoldal szurokbarna vagy fekete, a fej alapja és elülső éle, gyakran a szárnyfedő alapja és varrata is vörösesbarna. A csáp vörösesbarna. Az előhát és a szárnyfedő sűrű, rövid szőrzettel borított. A szárnyfedő hosszabb (SH/SSZ ≥ 1,33). A hátoldal felszínének pontozása durva, de nem nagyon nagy pontokból áll, a pontok árokszerűek, sűrűn helyezkednek el. A nagy pontok között a teljes felszínt sűrű, apró pontozás borítja, emiatt rücskösnek látszik. A szárnyfedő sima, a nőstényeken a hátulsó harmadban egy oldalsó, gyenge, csillogó borda látható. A hasoldalon, különösen az utómellen, a hátsó csípőn és a potroh első két haslemezén a pontozás gyér. Az utómell oldalszárnyai keskenyek. A potroh utolsó haslemezének csúcsa kimetszett. A lábak vörösesbarnák vagy barnák. A hímek mellső karmai megnyúltak, az elülső karom oldalnézetben enyhén szélesebb, mint a hátulsó karom.

Hosszabb szárnyfedője és az előhátáról hiányzó bemélyedések alapján ismerhető fel legegyszerűbben.

Közép- és észak-európai faj, elterjedési területe délen Franciaországig, Olaszországig és Macedóniáig húzódik. Patakokhoz, folyókhoz kötődik, ahol kövek, kavicsok között él. Dániában gyakran gyökerek vagy más növényzet alól gyűjtötték (NILSSON és HOLMEN, 1995).
CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 277 pp.
Deronectes latus (Stephens, 1829) (nagy rücsköscsíkbogár, érdeshátú paránycsíkbogár) – Nagyhuta: Kemence-patak, 2000. IV. 21., HG. – A hűvös, csapadékos éghajlatú erdős vidékek, magashegységek jellemző állata. Faunaterületünkön a Kárpátok vonulatain, valamint Horvátország magashegységeiben fordul elő igen szórványosan. A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú tájakon az alacsonyabb régiókba is leereszkedik. Hazánkban egyelőre csak a Zempléni-hegységből ismerjük. A hegyvidék köves-kavicsos medrű, állandóan hideg vizű forráskifolyóiban, patakjaiban él.
Ádám László és Hegyessy Gábor: Abaúj és Zemplén tájainak ragadozó vízibogarai (Coleoptera)

Források

Magyar név:

nagy rücsköscsíkbogár

Források:

- CSABAI Zoltán (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae). — Vízi Természet- és Környezetvédelem sor., 15. köt., Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 277 pp.

- Ádám László és Hegyessy Gábor: Abaúj és Zemplén tájainak ragadozó vízibogarai (Coleoptera)

Tudományos név:

Deronectes latus

Források:

- Anders N. Nilsson (Internet version 2017-01-01): Catalogue of Palearctic Dytiscidae (Coleoptera)

- Przewoźny M. 2017: Catalogue of Palearctic Hydrophiloidea (Coleoptera). Internet version 2017-01-01

- Ádám László és Hegyessy Gábor: Abaúj és Zemplén tájainak ragadozó vízibogarai (Coleoptera)

Társalgás