A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 68)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 49)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-08-03 Tóth Norbert
Cilu005
Tóth Norbert 1 2 arrow_drop_down
2018-07-21 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán 1 3 arrow_drop_down
2018-07-15 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2018-07-14 Klecska Ferenc
klecso13
Klecska Ferenc 4 3 arrow_drop_down
2018-07-05 Cseh Sándor
Sanyus
Cseh Sándor 1 1 arrow_drop_down
2018-07-01 Balogh Diána Balogh Diána 1 1 arrow_drop_down
2018-06-30 Gróf Zsóka
cymbalaria
Gróf Zsóka 4 2 arrow_drop_down
2018-06-29 Áder Csaba
adercsaba85
Áder Csaba 1 1 arrow_drop_down
2018-06-28 Györe Dávid
Benja_HUN
Györe Dávid 1 1 arrow_drop_down
2018-06-26 Tarján Gábor Zoltán
TarjanGZ
Tarján Gábor Zoltán 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Holomediterrán, Európa déli részén, és Közép-Európa egyes országaiban fordul elő, sokkal inkább mediterrán faj, mint az előző. Nálunk inkább az Alföldön tenyészik, de országszerte megfigyelhető az imágó.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Tipikus sekély, időszakos, jól felmelegedő kisvizek lakója. Gyors fejlődésű, legalább egy hónappal az A. mixta előtt befejezi lárvális életét és átváltozik. Szinkronizáltan kel, május végén, június elején megjelennek a fiatal, még ki nem színeződött, halványsárga affinis "felhők". Egy-két hét leforgása alatt átszíneződnek, a hímek égszinkék, a nőstények sárgászöld színre váltanak, feketés, illetve barnás mintázattal. A nőstények tojásaikat a már kiszáradt vizek még enyhén nedves alzatába, a talajba helyezik, ahol áttelelnek és a tavasszal, ha feltöltődött a meder, kikelnek.

Veszélyeztető tényezők:

Belvizek, vízállások lecsapolása, kiszárítása.

Populációs trendek:

A mindenkori időjárási viszonyoktól - elsősorban a csapadék mennyiségétől és eloszlásától - függően fluktuál a népesség. Tőlünk északabbra többnyire már csak vándorló fajként jut el.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Élénkebb, világosabb színe és korábbi megjelenése alapján az A. mixtától többnyire jól el lehet különíteni, bár vannak átfedő időszakok is. Jó szemmel azonban még az együtt "rajzó" egyedek közül is föl lehet ismerni a két fajt, leginkább - ha kellő közelbe kerül - a tor oldala alapján. Egyébként nem mindig egyszerű a csapatostul mozgó példányok közül egyet-egyet kiemelni hálóval és többnyire az egyed sérülésével jár a próbálkozás, célszerű inkább az említett jegyek alapján megpróbálni az elkülönítést.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

nyári karcsúacsa

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

gyakori acsa

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Aeshna affinis

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás