Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 40)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 3 / 4)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 32)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-08-29 Sívóné Pap Zsuzsanna Sívóné Pap Zsuzsanna 1 1 arrow_drop_down
2018-05-17 Zsuzsa123 Zsuzsa123 1 2 arrow_drop_down
2018-05-13 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down
2018-04-28 Károlyi Balázs
bkarolyi
Karl Csaba, Károlyi Balázs és István 1 1 arrow_drop_down
2018-04-22 Fotopeti Fotopeti 1 1 arrow_drop_down
2018-04-22 Kárpáti Marcell
k.marci
Nagy Zoltán, Sulyán Péter Gábor, Kárpáti Marcell 3 1 arrow_drop_down
2018-04-21 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down
2017-07-17 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down
2017-07-14 Balogh Diána Balogh Diána 6 3 arrow_drop_down
2017-07-02 Meggyes Ferenc Meggyes Ferenc 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Az exocorium fekete, fémesen csillog, csak alapja és küls szegélye világos színezet . A rajzolat sárga, piros vagy fehéres. Az előháton 2 nagy, fekete, többé-kevésbé összefolyó folt látható (). A test egész oldalszéle, azonkívül az el hát hátulsó pereme fehér; a fehér sáv az exocoriumon kiszélesedik. A pajzs 2 oldalán 1-1 hosszú, széles, végével egymás felé hajló sáv van, végén és vele egyvonalban a coriumon is 1-1 fekete folt látható. 5-7 mm.


Egész Európában, Kisázsiában és Szibériában elterjedt. Hazánkban igen gyakori, mindenütt előforduló faj. Leginkább Cruciferákon él, de tápnövényei közé tartoznak még a Brassica-, Sinapis-, Erysimum-, Cochlearia-, Cardamine-, Linaria- és Antirrhinum-fajok, az Artemisia campestris, a gyógynövények közül a Salvia officinalis, a Melissa officinalis és a Mentha crispa. Imágó alakban telel át, fák, bokrok, falevelek és kövek alatt. Káposztán, répán, repcén és különböző főzelékféléken, de sokszor egyéb kultúrnövényeken is károsíthat. Legeredményesebben DDT-porozással lehet ellene védekezni. (III., VII-X.) - paréjpoloska

oleraceum L.
Megjegyzés: Jelenlegi neve: oleracea

Változatai:
1 (16) Hasoldaluk sárga vagy piros, többé-kevésbé fekete foltokkal a közepén, a lélegzőnyílásokon és az oldalszegélyén.
2 (7) Félfedőiken a harántovális foltok fölött és az endocoriumon 1-1 kis, világos, legtöbbször sárga folt látható; utóbbi lehet azonban néha barna vagy piros is.
3 (6) A pajzs végén világos folt van, előtte 2 oldalsáv vagy azok maradványa látható. Hasoldaluk sárga, hátoldaluk sárga vagy piros.
4 (5) A pajzs oldalsávja egyszín sárga, teljes, és a pajzs oldalszögletéből a csúcsfolt előttig húzódik. Az endocorium kis, sárga foltja alig észlelhető (). - Ritka. Gödöllő, Gyula, Ménfőcsanak és Tölgyes (Pusztaszentjakab) vidékéről ismert. (VI-VII.) ab. atavus Horv.
5 (4) A pajzs oldalsávjai barnáspirosak, és 2 kis, piros foltban végződnek. Az endocorium kis, kerek, piros foltja szembetűnő (). Hasoldala sárgás, hátoldala élénkpiros. - Ritka. Sátoraljaújhelyről került elő  ab. Horváthi ROYER
6 (3) A pajzson csak a világos végfolt látható, az oldalsávok eltűntek. - A Fauna Regni Hungariae Sátoraljaújhelyről említi ab. insidiosum M. R.
7 (2) Az endocorium kis, világos foltja hiányzik, a corium vége előtt csak a harántfolt látható.
8 (13) A pajzs oldalsávjai hiánytalanok ().
9 (10) Pajzsának világos csúcsfoltja összefolyik az előtte levő 2 oldalsávval. - Nálunk ritka, egyedül Rákosszentmihályon gyűjtötték
ab. angulare Horv.
10 (9) Pajzsának világos csúcsfoltja nem folyik össze az előtte levő 2 oldalsávval.
11 (12) A pajzs sárga vagy narancssárga oldalsávjai szélesek. A combok sötét színűek, közepükön széles sárga sáv húzódik. - Hazánkban ritka. Csak Magyaróváron gyájtötték ab. flavatum Schrk.
12 (11) A pajzs fehér vagy sárgás sávjai keskenyek. Combja foltos () forma typica
13 (8) A pajzs oldalsávjai közepükön megszakadnak.
14 (15) A pajzs csúcsfoltja előtt még 2 folt és alapszögleteiben szintén 2-2 folt van (). - Faunaterületünkön eddig még nem mutatták ki
[ab. interruptum ROYER]
15 (14) A pajzs oldalsávjai alapszögleteinél kis foltokká redukálódtak (). Az állat teste sötétbarna. - Hazánkban ritka. Egyetlen adatunk Békásmegyerről van. (VIII.) ab. paradoxum HORV.
16 (1) Hasoldaluk fekete, rajzolata sárgás; a törzsalak rajzolatával megegyezően a mesocoriumon a csúcsfolt előtt nincs kis, világos folt, a pajzs oldalsávjai hiánytalanok.
17 (30) A pajzson 2 világos sáv és 1 világos csúcsfolt van.
18 (19) A corium hegye előtt kis, kerek, sárga folt van, a pajzs két oldalsávja hiánytalan. A combok barnák, feketén tarkázottak (). - Nem gyakori. Hazánkban csak Buda, Keszthely és Szentendre környékéről ismeretes. (IV-VII.) ab. consimile HORV.
19 (18) A corium hegye előtt nincsen kis, sárga folt.
20 (23) A pajzs végfoltja összefolyik az oldalsávokkal, vagy pedig sem végfoltja, sem oldalsávja nincs, hanem csak 2 kis, kerek foltja van.
21 (22) Pajzsán a végfoltokon kívül egyéb világos foltok is vannak, oldalsávja teljes, és egybeolvad a végfolttal (). - Ritka. Magyarországon Badacsony vidékéről, Bátorligetről, Csillaghegyről és Sárszentmihályról került elő ab. Barbei Royer
22 (21) A pajzs végén nincs világos folt, csak a közepe táján látható 1-1 kis, sárga folt. A combok feketék. - Ritka. Eddig csak Budapestről ismert
ab. maculicolle HORV.
23 (20) A pajzs végfoltja nem folyik össze az oldalsávokkal.
24 (27) A pajzs 2 oldalsávja megszakad vagy elvékonyodik, és 2 nagyobb alsó, vala mint 2 kisebb felső folttá oszlik.
25 (26) A pajzs csúcsfoltja előtt 2 nagyobb háromszöglet és oldalszögleteiben 2 kisebb, vékony, vessző alakú folt látható. A rajzolat piros vagy sárga (). A combok feketék. - Magyarországon nem gyakori; a Bükk hegységben, Bátorligeten, Hévízen, Pilisvörösváron, Szentendrén, a Velencei hegységben és Zamárdin gyűjtötték. (V.) ab. Magdalenae Royer
26 (25) A pajzs csúcsfoltja el tt 2 nagyobb, széles, fordított vessz alakú folt van, oldalszögleteiben pedig 2 kis pont. A mesocorium harántfoltja igen nagy, egészen a hátulsó oldalszögletekig ér, és a corium külső szögletét teljesen elfoglalja. Az exocorium a közepén túl teljesen piros, hátrább csak a szegélye széles sávban piros (). Az állat rajzolata szintén piros. - Hazánkban igen ritka. Eddig csak Szentendréről ismeretes. (V.) ab. aberrans Horv.
27 (24) A pajzs 2 oldalsávjából csak 1-1, a csúcsfolt előtt fekvő nagyobb folt maradt meg.
28 (29) A pajzs 2 oldalsávjából megmaradt 2 folt a végfolttal összeolvadt (). Az egész rajzolat sárga vagy piros. - Hazánkban igen ritka. Csillag hegyen és Vörsön fogták. (V-VI.) ab. confluens Royer
29 (28) A pajzs végfoltja nem olvadt össze az előtte levő 2 folttal (). Az egész rajzolat sárgás vagy piros, a combok feketék. - A leggyakoribb színváltozatok egyike. Faunaterületünkön mindenütt közönséges ab. triguttatum Horv.
30 (17) A pajzson csak a világos csúcsfolt van meg.
31 (34) A combok feketék, a lábszárak közepén széles világossárga gyűrű van. A rajzolat sárga vagy piros.
32 (33) A zöldes, fémes csillogású coriumot szegélyező piros csík a vége felé kiszélesedik. - Egyike a leggyakoribb változatoknak. Hazánkban mindenütt közönséges ab. annulatum Fall.
33 (32) A corium szélét szegélyező sárga csík a corium végén nem szélesedik ki (). - Faunaterületünkön meglehetősen ritka. Magyarországon csak Magyaróvár és Ménfőcsanak környékéről ismert. (V., VII.) (= annulata Fall.) ab. albomarginatum Gz.
34 (31) A combok és a lábszárak feketék. - Faunaterületünkön ritka. Eddig csak Abaligeten, Bártfafürdőn, Budapesten, Ménfőcsanakon, Sárosban és Szendrén gyűjtötték. (VI-VII.) ab. nigripes Horv.
Cs. Dr. Halászfy Éva: Fauna Hungariae 46. füzet Poloskák II. - Heteroptera II.

Források

Magyar név:

paréjpoloska

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

- Rozner István (2004): Adatok a Mindszentkállai Öreghegy poloskafaunájához (Insecta: Heteroptera) - A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21.

Tudományos nevek:

Eurydema oleracea

Források:

- faunaeur.org

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Eurydema oleraceum

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)

Társalgás