Az izeltlabuak.hu közleménye a Magyar Természettudományi Múzeum kényszerköltöztetéséről.
- Alrend: Poloskák - Heteroptera
- Család: címerespoloskák - Pentatomidae
- Alcsalád: Pentatominae
- Nem: Eurydema
-
- Védettség: nem védett
- Él Magyarországon.
Fejlődési szakasz: imágó
1. oldal (1 - 3 / 145)
Fejlődési szakasz: lárva
1. oldal (1 - 3 / 5)
Találatok
1. oldal (1 - 10 / 102)
| Találat dátumaarrow_downward | Szerzőswap_vert | Észlelte | Példányok száma | Képek száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| 2020-10-02 |
Kollár Linda
Topolina |
Kollár Linda | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-07-26 | Csongor Olah | Csongor Olah | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-07-15 | Tomcat | Tomcat | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-07-07 | Shino Aburame | Feigl Erika | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-07-01 |
Burkáné Pupler Éva
Burka Éva |
Burkáné Pupler Éva | 2 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-06-19 | Sandro | Sandro | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-06-13 |
Adam Leaf
787306275098543_facebook |
Adam Leaf | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-06-11 |
Kiss Zsuzsanna
Masska |
Kiss Zsuzsanna | 1 | 4 | arrow_drop_down |
| 2020-06-03 |
Gulyás Szilvia
Sylvia Deserti |
Gulyás Szilvia,Molnár Kálmán | 1 | 1 | arrow_drop_down |
| 2020-05-30 |
Tóth-Kaszonyi Éva
evikicsi2 |
Tóth-Kaszonyi Éva | 1 | 1 | arrow_drop_down |
Előfordulási térkép
Leírás
Az exocorium fekete, fémesen csillog, csak alapja és küls szegélye világos színezet . A rajzolat sárga, piros vagy fehéres. Az előháton 2 nagy, fekete, többé-kevésbé összefolyó folt látható (). A test egész oldalszéle, azonkívül az el hát hátulsó pereme fehér; a fehér sáv az exocoriumon kiszélesedik. A pajzs 2 oldalán 1-1 hosszú, széles, végével egymás felé hajló sáv van, végén és vele egyvonalban a coriumon is 1-1 fekete folt látható. 5-7 mm.
Egész Európában, Kisázsiában és Szibériában elterjedt. Hazánkban igen gyakori, mindenütt előforduló faj. Leginkább Cruciferákon él, de tápnövényei közé tartoznak még a Brassica-, Sinapis-, Erysimum-, Cochlearia-, Cardamine-, Linaria- és Antirrhinum-fajok, az Artemisia campestris, a gyógynövények közül a Salvia officinalis, a Melissa officinalis és a Mentha crispa. Imágó alakban telel át, fák, bokrok, falevelek és kövek alatt. Káposztán, répán, repcén és különböző főzelékféléken, de sokszor egyéb kultúrnövényeken is károsíthat. Legeredményesebben DDT-porozással lehet ellene védekezni. (III., VII-X.) - paréjpoloska
oleraceum L.
Megjegyzés: Jelenlegi neve: oleracea
Változatai:
1 (16) Hasoldaluk sárga vagy piros, többé-kevésbé fekete foltokkal a közepén, a lélegzőnyílásokon és az oldalszegélyén.
2 (7) Félfedőiken a harántovális foltok fölött és az endocoriumon 1-1 kis, világos, legtöbbször sárga folt látható; utóbbi lehet azonban néha barna vagy piros is.
3 (6) A pajzs végén világos folt van, előtte 2 oldalsáv vagy azok maradványa látható. Hasoldaluk sárga, hátoldaluk sárga vagy piros.
4 (5) A pajzs oldalsávja egyszín sárga, teljes, és a pajzs oldalszögletéből a csúcsfolt előttig húzódik. Az endocorium kis, sárga foltja alig észlelhető (). - Ritka. Gödöllő, Gyula, Ménfőcsanak és Tölgyes (Pusztaszentjakab) vidékéről ismert. (VI-VII.) ab. atavus Horv.
5 (4) A pajzs oldalsávjai barnáspirosak, és 2 kis, piros foltban végződnek. Az endocorium kis, kerek, piros foltja szembetűnő (). Hasoldala sárgás, hátoldala élénkpiros. - Ritka. Sátoraljaújhelyről került elő ab. Horváthi ROYER
6 (3) A pajzson csak a világos végfolt látható, az oldalsávok eltűntek. - A Fauna Regni Hungariae Sátoraljaújhelyről említi ab. insidiosum M. R.
7 (2) Az endocorium kis, világos foltja hiányzik, a corium vége előtt csak a harántfolt látható.
8 (13) A pajzs oldalsávjai hiánytalanok ().
9 (10) Pajzsának világos csúcsfoltja összefolyik az előtte levő 2 oldalsávval. - Nálunk ritka, egyedül Rákosszentmihályon gyűjtötték
ab. angulare Horv.
10 (9) Pajzsának világos csúcsfoltja nem folyik össze az előtte levő 2 oldalsávval.
11 (12) A pajzs sárga vagy narancssárga oldalsávjai szélesek. A combok sötét színűek, közepükön széles sárga sáv húzódik. - Hazánkban ritka. Csak Magyaróváron gyájtötték ab. flavatum Schrk.
12 (11) A pajzs fehér vagy sárgás sávjai keskenyek. Combja foltos () forma typica
13 (8) A pajzs oldalsávjai közepükön megszakadnak.
14 (15) A pajzs csúcsfoltja előtt még 2 folt és alapszögleteiben szintén 2-2 folt van (). - Faunaterületünkön eddig még nem mutatták ki
[ab. interruptum ROYER]
15 (14) A pajzs oldalsávjai alapszögleteinél kis foltokká redukálódtak (). Az állat teste sötétbarna. - Hazánkban ritka. Egyetlen adatunk Békásmegyerről van. (VIII.) ab. paradoxum HORV.
16 (1) Hasoldaluk fekete, rajzolata sárgás; a törzsalak rajzolatával megegyezően a mesocoriumon a csúcsfolt előtt nincs kis, világos folt, a pajzs oldalsávjai hiánytalanok.
17 (30) A pajzson 2 világos sáv és 1 világos csúcsfolt van.
18 (19) A corium hegye előtt kis, kerek, sárga folt van, a pajzs két oldalsávja hiánytalan. A combok barnák, feketén tarkázottak (). - Nem gyakori. Hazánkban csak Buda, Keszthely és Szentendre környékéről ismeretes. (IV-VII.) ab. consimile HORV.
19 (18) A corium hegye előtt nincsen kis, sárga folt.
20 (23) A pajzs végfoltja összefolyik az oldalsávokkal, vagy pedig sem végfoltja, sem oldalsávja nincs, hanem csak 2 kis, kerek foltja van.
21 (22) Pajzsán a végfoltokon kívül egyéb világos foltok is vannak, oldalsávja teljes, és egybeolvad a végfolttal (). - Ritka. Magyarországon Badacsony vidékéről, Bátorligetről, Csillaghegyről és Sárszentmihályról került elő ab. Barbei Royer
22 (21) A pajzs végén nincs világos folt, csak a közepe táján látható 1-1 kis, sárga folt. A combok feketék. - Ritka. Eddig csak Budapestről ismert
ab. maculicolle HORV.
23 (20) A pajzs végfoltja nem folyik össze az oldalsávokkal.
24 (27) A pajzs 2 oldalsávja megszakad vagy elvékonyodik, és 2 nagyobb alsó, vala mint 2 kisebb felső folttá oszlik.
25 (26) A pajzs csúcsfoltja előtt 2 nagyobb háromszöglet és oldalszögleteiben 2 kisebb, vékony, vessző alakú folt látható. A rajzolat piros vagy sárga (). A combok feketék. - Magyarországon nem gyakori; a Bükk hegységben, Bátorligeten, Hévízen, Pilisvörösváron, Szentendrén, a Velencei hegységben és Zamárdin gyűjtötték. (V.) ab. Magdalenae Royer
26 (25) A pajzs csúcsfoltja el tt 2 nagyobb, széles, fordított vessz alakú folt van, oldalszögleteiben pedig 2 kis pont. A mesocorium harántfoltja igen nagy, egészen a hátulsó oldalszögletekig ér, és a corium külső szögletét teljesen elfoglalja. Az exocorium a közepén túl teljesen piros, hátrább csak a szegélye széles sávban piros (). Az állat rajzolata szintén piros. - Hazánkban igen ritka. Eddig csak Szentendréről ismeretes. (V.) ab. aberrans Horv.
27 (24) A pajzs 2 oldalsávjából csak 1-1, a csúcsfolt előtt fekvő nagyobb folt maradt meg.
28 (29) A pajzs 2 oldalsávjából megmaradt 2 folt a végfolttal összeolvadt (). Az egész rajzolat sárga vagy piros. - Hazánkban igen ritka. Csillag hegyen és Vörsön fogták. (V-VI.) ab. confluens Royer
29 (28) A pajzs végfoltja nem olvadt össze az előtte levő 2 folttal (). Az egész rajzolat sárgás vagy piros, a combok feketék. - A leggyakoribb színváltozatok egyike. Faunaterületünkön mindenütt közönséges ab. triguttatum Horv.
30 (17) A pajzson csak a világos csúcsfolt van meg.
31 (34) A combok feketék, a lábszárak közepén széles világossárga gyűrű van. A rajzolat sárga vagy piros.
32 (33) A zöldes, fémes csillogású coriumot szegélyező piros csík a vége felé kiszélesedik. - Egyike a leggyakoribb változatoknak. Hazánkban mindenütt közönséges ab. annulatum Fall.
33 (32) A corium szélét szegélyező sárga csík a corium végén nem szélesedik ki (). - Faunaterületünkön meglehetősen ritka. Magyarországon csak Magyaróvár és Ménfőcsanak környékéről ismert. (V., VII.) (= annulata Fall.) ab. albomarginatum Gz.
34 (31) A combok és a lábszárak feketék. - Faunaterületünkön ritka. Eddig csak Abaligeten, Bártfafürdőn, Budapesten, Ménfőcsanakon, Sárosban és Szendrén gyűjtötték. (VI-VII.) ab. nigripes Horv.
Egész Európában, Kisázsiában és Szibériában elterjedt. Hazánkban igen gyakori, mindenütt előforduló faj. Leginkább Cruciferákon él, de tápnövényei közé tartoznak még a Brassica-, Sinapis-, Erysimum-, Cochlearia-, Cardamine-, Linaria- és Antirrhinum-fajok, az Artemisia campestris, a gyógynövények közül a Salvia officinalis, a Melissa officinalis és a Mentha crispa. Imágó alakban telel át, fák, bokrok, falevelek és kövek alatt. Káposztán, répán, repcén és különböző főzelékféléken, de sokszor egyéb kultúrnövényeken is károsíthat. Legeredményesebben DDT-porozással lehet ellene védekezni. (III., VII-X.) - paréjpoloska
oleraceum L.
Megjegyzés: Jelenlegi neve: oleracea
Változatai:
1 (16) Hasoldaluk sárga vagy piros, többé-kevésbé fekete foltokkal a közepén, a lélegzőnyílásokon és az oldalszegélyén.
2 (7) Félfedőiken a harántovális foltok fölött és az endocoriumon 1-1 kis, világos, legtöbbször sárga folt látható; utóbbi lehet azonban néha barna vagy piros is.
3 (6) A pajzs végén világos folt van, előtte 2 oldalsáv vagy azok maradványa látható. Hasoldaluk sárga, hátoldaluk sárga vagy piros.
4 (5) A pajzs oldalsávja egyszín sárga, teljes, és a pajzs oldalszögletéből a csúcsfolt előttig húzódik. Az endocorium kis, sárga foltja alig észlelhető (). - Ritka. Gödöllő, Gyula, Ménfőcsanak és Tölgyes (Pusztaszentjakab) vidékéről ismert. (VI-VII.) ab. atavus Horv.
5 (4) A pajzs oldalsávjai barnáspirosak, és 2 kis, piros foltban végződnek. Az endocorium kis, kerek, piros foltja szembetűnő (). Hasoldala sárgás, hátoldala élénkpiros. - Ritka. Sátoraljaújhelyről került elő ab. Horváthi ROYER
6 (3) A pajzson csak a világos végfolt látható, az oldalsávok eltűntek. - A Fauna Regni Hungariae Sátoraljaújhelyről említi ab. insidiosum M. R.
7 (2) Az endocorium kis, világos foltja hiányzik, a corium vége előtt csak a harántfolt látható.
8 (13) A pajzs oldalsávjai hiánytalanok ().
9 (10) Pajzsának világos csúcsfoltja összefolyik az előtte levő 2 oldalsávval. - Nálunk ritka, egyedül Rákosszentmihályon gyűjtötték
ab. angulare Horv.
10 (9) Pajzsának világos csúcsfoltja nem folyik össze az előtte levő 2 oldalsávval.
11 (12) A pajzs sárga vagy narancssárga oldalsávjai szélesek. A combok sötét színűek, közepükön széles sárga sáv húzódik. - Hazánkban ritka. Csak Magyaróváron gyájtötték ab. flavatum Schrk.
12 (11) A pajzs fehér vagy sárgás sávjai keskenyek. Combja foltos () forma typica
13 (8) A pajzs oldalsávjai közepükön megszakadnak.
14 (15) A pajzs csúcsfoltja előtt még 2 folt és alapszögleteiben szintén 2-2 folt van (). - Faunaterületünkön eddig még nem mutatták ki
[ab. interruptum ROYER]
15 (14) A pajzs oldalsávjai alapszögleteinél kis foltokká redukálódtak (). Az állat teste sötétbarna. - Hazánkban ritka. Egyetlen adatunk Békásmegyerről van. (VIII.) ab. paradoxum HORV.
16 (1) Hasoldaluk fekete, rajzolata sárgás; a törzsalak rajzolatával megegyezően a mesocoriumon a csúcsfolt előtt nincs kis, világos folt, a pajzs oldalsávjai hiánytalanok.
17 (30) A pajzson 2 világos sáv és 1 világos csúcsfolt van.
18 (19) A corium hegye előtt kis, kerek, sárga folt van, a pajzs két oldalsávja hiánytalan. A combok barnák, feketén tarkázottak (). - Nem gyakori. Hazánkban csak Buda, Keszthely és Szentendre környékéről ismeretes. (IV-VII.) ab. consimile HORV.
19 (18) A corium hegye előtt nincsen kis, sárga folt.
20 (23) A pajzs végfoltja összefolyik az oldalsávokkal, vagy pedig sem végfoltja, sem oldalsávja nincs, hanem csak 2 kis, kerek foltja van.
21 (22) Pajzsán a végfoltokon kívül egyéb világos foltok is vannak, oldalsávja teljes, és egybeolvad a végfolttal (). - Ritka. Magyarországon Badacsony vidékéről, Bátorligetről, Csillaghegyről és Sárszentmihályról került elő ab. Barbei Royer
22 (21) A pajzs végén nincs világos folt, csak a közepe táján látható 1-1 kis, sárga folt. A combok feketék. - Ritka. Eddig csak Budapestről ismert
ab. maculicolle HORV.
23 (20) A pajzs végfoltja nem folyik össze az oldalsávokkal.
24 (27) A pajzs 2 oldalsávja megszakad vagy elvékonyodik, és 2 nagyobb alsó, vala mint 2 kisebb felső folttá oszlik.
25 (26) A pajzs csúcsfoltja előtt 2 nagyobb háromszöglet és oldalszögleteiben 2 kisebb, vékony, vessző alakú folt látható. A rajzolat piros vagy sárga (). A combok feketék. - Magyarországon nem gyakori; a Bükk hegységben, Bátorligeten, Hévízen, Pilisvörösváron, Szentendrén, a Velencei hegységben és Zamárdin gyűjtötték. (V.) ab. Magdalenae Royer
26 (25) A pajzs csúcsfoltja el tt 2 nagyobb, széles, fordított vessz alakú folt van, oldalszögleteiben pedig 2 kis pont. A mesocorium harántfoltja igen nagy, egészen a hátulsó oldalszögletekig ér, és a corium külső szögletét teljesen elfoglalja. Az exocorium a közepén túl teljesen piros, hátrább csak a szegélye széles sávban piros (). Az állat rajzolata szintén piros. - Hazánkban igen ritka. Eddig csak Szentendréről ismeretes. (V.) ab. aberrans Horv.
27 (24) A pajzs 2 oldalsávjából csak 1-1, a csúcsfolt előtt fekvő nagyobb folt maradt meg.
28 (29) A pajzs 2 oldalsávjából megmaradt 2 folt a végfolttal összeolvadt (). Az egész rajzolat sárga vagy piros. - Hazánkban igen ritka. Csillag hegyen és Vörsön fogták. (V-VI.) ab. confluens Royer
29 (28) A pajzs végfoltja nem olvadt össze az előtte levő 2 folttal (). Az egész rajzolat sárgás vagy piros, a combok feketék. - A leggyakoribb színváltozatok egyike. Faunaterületünkön mindenütt közönséges ab. triguttatum Horv.
30 (17) A pajzson csak a világos csúcsfolt van meg.
31 (34) A combok feketék, a lábszárak közepén széles világossárga gyűrű van. A rajzolat sárga vagy piros.
32 (33) A zöldes, fémes csillogású coriumot szegélyező piros csík a vége felé kiszélesedik. - Egyike a leggyakoribb változatoknak. Hazánkban mindenütt közönséges ab. annulatum Fall.
33 (32) A corium szélét szegélyező sárga csík a corium végén nem szélesedik ki (). - Faunaterületünkön meglehetősen ritka. Magyarországon csak Magyaróvár és Ménfőcsanak környékéről ismert. (V., VII.) (= annulata Fall.) ab. albomarginatum Gz.
34 (31) A combok és a lábszárak feketék. - Faunaterületünkön ritka. Eddig csak Abaligeten, Bártfafürdőn, Budapesten, Ménfőcsanakon, Sárosban és Szendrén gyűjtötték. (VI-VII.) ab. nigripes Horv.
Cs. Dr. Halászfy Éva: Fauna Hungariae 46. füzet Poloskák II. - Heteroptera II.
Források
Magyar név:
paréjpoloska
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)
- Rozner István (2004): Adatok a Mindszentkállai Öreghegy poloskafaunájához (Insecta: Heteroptera) - A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21.
Tudományos nevek:
Eurydema oleracea
Forrás:
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region
Eurydema oleraceum
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)