Várhatóan szeptemberben megjelenik Csősz Sándor hangyákkal foglalkozó ismeretterjesztő könyve 'A földi idegenek - a hangyák világa' címmel. A könyv a Líra oldalán már előrendelhető.
A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal. Oszd meg Facebookon
Támogasd a határozók munkáját eseti, vagy rendszeres befizetéssel.

Segítsd te is az ismeretterjesztést adatrögzítéssel, vagy határozással. Aktív rögzítők és határozók számára a hirdetés nem jelenik meg.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 3)

Találatok

1. oldal (1 - 2 / 2)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2019-03-24 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 3 1 arrow_drop_down
2019-03-24 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 2 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

A perem és a félfedő szegélyén is apró fogacskákon (kúpokon) eredő sörték vannak (). Sárgásbarna vagy barna színű, tojásdad (rövid szárnyú) vagy nyújtottabb (teljes szárnyú) állat. Feje fekete, a csápok vörösesbarnák, 4. ízü.k sötétbarna vagy fekete. A 3. csápíz a vége felé egyenletesen keskenyedik. Az előhát barnásfekete, fehér szőrzet borítja. Nyakhólyagja alacsony, a tarajok 1-sorosak. A perem széles, ferdén feláll, ritkán csaknem függőleges. A félfedők hosszanti erei jól fejlettek. A rövid szárnyú egyedek szárnyfedőjének a vége hegyes, a félfedők alig érnek egymás fölé. A teljes szárnyúak félfedőjének vége szélesen lekerekített. 2,1-2,6 mm.


Közép-és dél-európai faj, hazánkban is elterjedt, mindenfelé gyakori. Homokos területeken él, tápnövényei az ínfű (Ajuga), a galaj (Galium), a hölgymál (Hieracium) és az északi kakukkfű (Thymus serpyllum). Kifejletten, a talajszintben telel át. Áprilistól szeptemberig rajzik, a leggyakoribb június-júliusban - pillás csipkéspoloska


capucina (GERMAR, 1836)
Vásárhelyi T. (1978): Poloskák V.–Heteroptera V. – Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)

Források

Magyar név:

pillás csipkéspoloska

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- Rozner István (2004): Adatok a Mindszentkállai Öreghegy poloskafaunájához (Insecta: Heteroptera) - A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21.

Tudományos név:

Lasiacantha capucina

Források:

- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás