Fejlődési szakasz: imágó
Fejlődési szakasz: frissen kelt
Fejlődési szakasz: lárva
Előfordulási térkép
A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.
Illeszd be az előfordulási térképet a weboldaladba
Viszonylag nagy termetű. Feje széles, a fejtetőn rombusz alakú vörös folt van (27. ábra). A csáp 1. íze körülbelül felével túlnyúlik a fejpajzs csúcsán. A csáp feketésbarna, a 3. íz világosabb. Az előhát elöl fekete, a harántbarázda végei elágaznak. Az előhát hátulsó részén kétoldalt jellegzetes fekete folt van, emögött a hátulsó szegély sárga. A pajzsocska töve fekete, a csúcsa vörös. A fejen, előháton, pajzsocskán és a lábakon, valamint a hasoldalon hosszú, felálló, egyenes szőröket találunk. Ezenkívül az előháton, pajzsocskán és a fedőn rövidebb, elfekvő, enyhén görbült szőrök is lehetségesek. A fedő alapszíne vörös, a pászta, csúcsának kivételével fekete, mellette 3 kicsiny, s a fedő közepén 1 nagy fekete folt van. A fedő nem áttetsző vagy átlátszó. A hártya színe bronzos, áttetsző, sűrűn erezett. Lábai feketék. A hasoldal vörös, a potrohot 3 sorban húzódó szabályos fekete foltok díszítik. Ha alapszíne sárgás, akkor a hasán nincsenek fekete foltok. A potroh hátoldala vörös, fekete mintázatú, sohasem egyszínű fekete vagy piszkossárga. 8-10 mm.
hyoscyami
Palearktikus faj, Magyarországon közönséges, mindenfelé előkerült. Száraz napos helyeken található, polifág faj. Tápnövényeként ismert a boróka, kocsányos tölgy, gyertyán, mogyoró, kecskefűz és számos lágyszárú növény, mint a murok (Daucus carota), burgonya (Solanum tuberosum), beléndek (Hyoscyamus niger), százszorszép (Bellis perennis). Kártételéről nincsenek adataink. Kifejletten telel át. Petéi vörösek, tojásdadok, felső oldalukon H alakú mintázat van, a nőstény egyesével vagy kis csoportokban rakja le őket. A lárvák szürkés vagy zöldes színűek, szőrösek. Az áttelelő nemzedék áprilisban kezd rajzani, rajzáscsúcsa április végére - májusra esik. Az az évi imágók szeptember végéig rajzanak, zömmel július-augusztusban - piros karimáspoloska
hyoscyami (LINNÉ, 1758)
hyoscyami
Palearktikus faj, Magyarországon közönséges, mindenfelé előkerült. Száraz napos helyeken található, polifág faj. Tápnövényeként ismert a boróka, kocsányos tölgy, gyertyán, mogyoró, kecskefűz és számos lágyszárú növény, mint a murok (Daucus carota), burgonya (Solanum tuberosum), beléndek (Hyoscyamus niger), százszorszép (Bellis perennis). Kártételéről nincsenek adataink. Kifejletten telel át. Petéi vörösek, tojásdadok, felső oldalukon H alakú mintázat van, a nőstény egyesével vagy kis csoportokban rakja le őket. A lárvák szürkés vagy zöldes színűek, szőrösek. Az áttelelő nemzedék áprilisban kezd rajzani, rajzáscsúcsa április végére - májusra esik. Az az évi imágók szeptember végéig rajzanak, zömmel július-augusztusban - piros karimáspoloska
hyoscyami (LINNÉ, 1758)
Dr. Vásárhelyi Tamás: Fauna Hungariae 157. füzet Poloskák III. - Heteroptera III.
Magyar név:
piros karimáspoloska
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)
- Rozner István (2004): Adatok a Mindszentkállai Öreghegy poloskafaunájához (Insecta: Heteroptera) - A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21.
Tudományos nevek:
Corizus hyoscyami
Források:
- Dr. Móczár László (1950) - Állathatározó I - II.
- faunaeur.org
- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.
- biolib.cz
- Vásárhelyi-Csiby: Kabócák, bodobácsok (Búvár zsebkönyv)
- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region
Corizus hyosciami