A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 16)

Találatok

1. oldal (1 - 9 / 9)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-05-09 Kiss Tamás
drymar
Kiss Tamás 1 2 arrow_drop_down
2017-06-24 Károlyi Balázs
bkarolyi
Lukátsi Márk, Nagy Veronika, Horváth Dávid, Egerszegi Dániel, Hanny Péter, Károlyi Balázs 1 2 arrow_drop_down
2017-06-11 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 1 1 arrow_drop_down
2017-05-13 Klecska Ferenc
klecso13
Klecska Ferenc 1 3 arrow_drop_down
2016-07-26 Cseh Sándor
Sanyus
Sanyus 1 1 arrow_drop_down
2016-07-22 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 2 arrow_drop_down
2013-07-15 Karl Csaba Karl Csaba 1 1 arrow_drop_down
- Izeltlabuak.hu
izeltlabuak
Tristan Bantock 2 arrow_drop_down
- Izeltlabuak.hu
izeltlabuak
Tristan Bantock 2 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Teste szélesen tojás alakú, szürkés, vörösesbarna, esetleg feketés, mély fekete pontozással (). A fehéres dudoros foltok különösen az előháton szembetűnőek. Lábai vörösek, csápjai barnásak. A pofák elülső végei kissé ráhajlanak a fejpajzsra. A 2. csápíz körülbelül három­szor olyan hosszú, mint a 3. (). A lábszárak tüskések, a középső csípőkön 2 befelé hajló nyúívány látható. Lárváját lásd .

Cirkummediterrán faj. Faunaterületünkön nem gyakori. Előfordul a Bodrog­ közben, a Delibláti homokpusztán, a Kisalföldön és a Dunántúlon. Melegkedvelő. Verőfényes, kopár, homokos helyeken, gyepes lejtőkön Boragináceákon, leginkább Echium-on, Anchusa-n és Cynoglossum-on él. (IV-IX.) (=pedemontana Fabr.)

Változatai:

1 (2) Barnás,fehéres dudorokkal. 3. csápíze kb. háromszor rövidebb, mint a 2. (). Keskeny tojás alakú, a fehéres dudorok kisebbek és keve­sebb számúak, mint a törzsalakon. Fejpajzsa szabad (). 8-9 mm. - Magyarországon ritka. Eddig az Alföld északi részén gyűjtötték
ab. minor PUT.
2 (1) Sárgásbarna, fehéres dudorok nélkül. 3. csápíze kb. négyszer rövidebb, mint a 2. (). Széles tojás alakú. Feje és előhátának elülső fele sűrűn, feketén, mélyen, testének többi része színtelenül pontozott, szabály­ talan sárgásbarna kiemelkedéssel. Feje elöl szélesen lekerekített, a fejpajzs szabad. 8—9 mm. - Igen ritka. Eddig csak Magyaróvárról ismert. (V.)
ab. antennata HFY.
Cs. Dr. Halászfy Éva: Fauna Hungariae 46. füzet Poloskák II. - Heteroptera II.

Források

Tudományos név:

Psacasta exanthematica

Források:

- KONDOROSY, E. (1999): Checklist of the Hungarian bug fauna (Heteroptera). – Folia entomologica hungarica 60: 125–152.

- Catalogue of the Heteroptera of the Palaearctic Region

Társalgás