rajzos virágcincér

A hátulsó lábfej 3. íze csak mintegy a hosszának egyharmadáig kikanyarított. Szárnyfedői kevésbé sűrűn pontozottak, a pontok közterecskéi egészen elmosódottan recézettek, és emiatt felülete fényesebb. Szőrözete sárga, mereven ferdén elálló. Teste karcsúbb (55. ábra: C)photo, fekete, szárnyfedői sötétebb barnássárgák, fekete foltokkal, illetve harántsávokkal, vagy anélkül; a varrat fekete (57. ábra)photo. 7-12 mm.


Előfordul Európában, a Szovjetunió európai felének középső és déli részén, a Kaukázusban, Kisázsiában és Szíriában. Faunaterületünkön elterjedt, Magyarországon az alacsonyabb hegyvidék és dombvidék lomberdeiben a leggyakoribb cincérfaj. Lárvája lombosfák kérge alatt él, bábozódásra a talajba vonul. A bogarak májustól augusztusig főleg virágokon találhatók - Rajzos virágcincér.


erratica DALM. akt.: Pachytodes erraticus - szerk.

Megjegyzés: A füzetben a faj a Judolia nemhez tartozott. Jelenleg az Pachytodes nembe van besorolva. - szerk.

Változatai:

A szárnyfedők színezete rendkívül változatos, s azokat a 60. ábra: A-AMphoto és 61. ábra: A-ACphoto szemlélteti. A változatokat 2 sorozatba oszthatjuk:

A. A szárnyfedők csúcsfoltja fekete, potroha is fekete (60. ábra: A-AM)photo - Az ide tartozó formák többnyire hegyvidékeinken fordulnak elő
erratica DALM. m. erratica DALM.

1. ab. parumsignata PLAV. (A); 2. ab. trinotata HEYR. (B); 3. ab. volgensis PLAV. (C); 4. ab. kalavritana PIC (D); 5. ab. quinquepunctata REITT. (E); 6. ab. Prokši HEYR. (F); 7. ab. Atanassovi PODANY (G-H); 8. ab. trimaculata VITALE (I-J); 9. ab. septemsignata KÜST. (K); 10. ab. separata PODANY (L); 11. ab. Kulti HEYR. (M-O); 12. ab. obsoleta NIEDL (P); 13. ab. Panini PLAV. (Q); 14. ab. Ragusai PIC (R); 15. ab. bessarabica PIC (S); 16. ab. sicula PIC (T); 17. ab. anticebimaculata HEYR. (U); 18. ab. anticedivisa PIC (V); 19. ab. conjuncta PODANY (W); 20. ab. Pici PLAV. (X, AA-AB); 21. ab. nova PODANY (Y); 22. ab. Niedli PODANY (Z); 23. ab. incerta PODANY (AC); 24. forma typica (AD); 25. ab. italica PIC (AE); 26. ab. serbica PODANY (AF); 27. ab. bohemica HEYR. (AG); 28. ab. Boetcheri PIC (AH); 29. ab. akbesiana PIC (AI); 30. ab. triflava VITALE (AJ); 31. ab. atroapicalis PIC (AK); 32. ab. subapicalis PIC (AL) és 33. ab. aterrima PLAV. (AM).

B. A szárnyfedők csúcsfoltja barna, a potrohvég világosabb (61. ábra: A-AC)photo. - Ezek a formák főleg xerotherm domboldalakon, valamint az ország déli részén gyakoribbak
erratica DALM. m. erythrura KÜST.

1. ab. russica PIC (A); 2. ab. Rosinae PIC (B); 3. ab. discalis HEYR. (C); 4. ab. parumnotata HEYR. (D-E); 5. ab. parumpunctata PLAV. (F); 6. ab. eibesana PIC (G); 7. ab. vicina HEYR. (H); 8. ab. quinquenotata PLAV. (I); 9. ab. pragensis HEYR. (J); 10. ab. quasiquinquenotata PODANY (K); 11. ab. Roosewelti PODANY (L); 12. ab. novemsignata PODANY (M); 13. ab. macedonica HEYR. (N); 14. ab. Adamovici HEYR. (O); 15. ab. Panini PODANY (P); 16. ab. Heyrovskyi PIC (Q); 17. ab. Pflegeri PODANY (R); 18. ab. anticenotata PIC (S); 19. ab. Elisae PODANY (T); 20. ab. Wadasi JEŠATKÓ (U); 21. forma typica (V); 22. ab. Komáreki PODANY (W): 23. ab. unijuncta PIC (X); 24. ab. hungarica PIC (Y); 25. ab. siciliana HEYR. (Z); 26. ab. rufoapicalis PIC (AA); 27.ab. latenotata HEYR. (AB) és 28. ab. rufonotata PIC (AC).