Az előtor háta és a szárnyfedők finomabban pontozottak, a pontok köze recézett és teste emiatt zsírfényű. A szárnyfedőkön szabálytalan pontsorok jól felismerhetők, közterecskéi finomabban pontozottak, mint a pontsorok. A homlok sörtepontjai közelebb fekszenek a csápok tövéhez, mint a szemekhez. A ♂ elülső lábfejének 1. íze korong alakúan kiszélesedett, több mint kétszer olyan széles, mint a 3. íz, olyan hosszú, mint a többi 3 íz együttvéve (141. ábra: Aphoto). A középső lábfej 1. íze is nagyon széles. Sötétbarnás vagy ritkábban zöldes bronzszínű. Hátulsó combja fekete, lábai és csápjai sárgásvörösek, a csáp vége barna (144. ábraphoto). 3—4 mm.

Előfordul Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában, nyugaton Közép-Németországig, északon Lengyelországig, délen Észak-Olaszországig, Horvátországig és Bulgáriáig, keleten a Kaukázusig és Kisázsiáig. Magyarországon főleg a dombvidéken és a síkságon terjedt el, a leggyakoribb faj. Tápnövényei különféle zsályafélék, elsősorban a Salvia pratensis, amelynek a tőlevelein él (III—VIII.)