Neked is van fényképed, amit megosztanál? Regisztrálj! ×

Leírás

Szárnyfedői durvábban pontozottak, a pontok közterei kissé domborúak, hátul a pontozása finomabb és kissé ráncos, zsírfényű. A szárnyfedők varratán és a középen 1—1 fekete sáv húzódik, utóbbinak némelykor csak nyoma látható. Az előtor közepe fekete, kétoldalt vörös alapon 1—1 kis, fekete, kerek folt van. A fejtető közepe, a pofák és a halánték, továbbá a fejpajzs és a száj fekete. 7—10 mm.

Előfordul Közép- és Dél-Európában, továbbá Szibériában. Magyarországon az Alföldön és a dombvidéken elterjedt. Elsősorban tavasszal és nyár elején az Adonis vernalis-on, pusztafüves, sziklafüves lejtőkön, homoki réteken, száraz, meleg, laza talajon gyakori. Régebben a repcevetésekben nagy károkat okozott, újabban nincs hírünk számottevő kártételéről. A Szovjetunióban a repcén kívül még a mustáron és kerekrépán is károsít. A bogarak a leveleket és a virágokat rágják. Verőfényes napokon a legtevékenyebbek. Nyár elején (VI—VII.) visszahúzódnak a talajba, és diapauza után csak nyár végén (VIII—IX.) jelennek meg újra. Ekkor rakják le petéiket is. Lárva vagy pete alakban telelnek át. A lárvák a levelek húsos részeit rágják ki. Különböző porozó- vagy permetezőszerekkel védekeznek ellene. — Honvédbogár

Változata:

1. A szárnyfedők középső fekete foltja hiányzik. — Ugyanolyan gyakori, mint a törzsalak (= spuria Jacobs.)
ab. dorsalis Fabr.
Dr. Kaszab Zoltán (1962): Levélbogarak - Chrysomelidae: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)