A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: Zoropsis spinimana (Dufour, 1820) tüskéskezű álfarkaspók
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 33)

Találatok

1. oldal (1 - 6 / 6)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-06-21 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Kiss Tamás, Mészáros Ádám 1 3 arrow_drop_down
2018-06-21 Kiss Tamás
drymar
Kiss Tamás, Mészáros Ádám 1 1 arrow_drop_down
2018-06-18 Cseh Sándor
Sanyus
Cseh Sándor 1 1 arrow_drop_down
2017-06-18 Ujvári Zsolt
ujvari.zsolt
Ujvári Zsolt 1 15 arrow_drop_down
2017-06-17 Ujvári Zsolt
ujvari.zsolt
Ujvári Zsolt 1 12 arrow_drop_down
- Ambrus András PhD
ambrusAndras
ambrusAndras 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Szibiriai, Európa középső sávjában és egyes mediterrán országokban, nagy, összefüggő területen elterjedt faj. Nálunk is országszerte előfordul, de elég lokális, nagyobb példányszámban pedig inkább csak az Alföldön található.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Hazai állományai - úgy tűnik - inkább a sekély, jól fölmelegedő, alföldi (esetenként szikes) vizeket kedvelik. Gyors fejlődésű, az előzőnél ritkább, lokálisabb faj. Alföldi, jól fölmelegedő kisvizekben helyenként domináns is lehet, de gyakrabban a Lestes sponsa és Lestes barbarus társaságában fejlődik, esetenként a Lestes macrostigmával is előfordulhat. Élőhelyétől nagyobb távolságra is felbukkanhat.

Veszélyeztető tényezők:

Belvizek lecsapolása, vízállások megszűnése és megszüntetése.

Populációs trendek:

Nem tapasztalható határozott tendencia, de a szárazabb évek nyarai megtizedelhetik az állományt.

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

A faj biztonsággal csak kézben határozható, jó szem, vagy egy lupe segítségével. A hozzá nagyon hasonló Lestes sponsanál általában valamivel nagyobb, robosztusabb felépítésű faj. A hím alsó (belső) potrohfüggeléke a vége felé kiszélesedik kanálszerűen.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

réti rablószitakötő

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

réti rabló

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Lestes dryas

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás