A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: A nagy zugpók (Eratigena atrica C. L. Koch, 1843) hazai elterjedése, terepi határozása
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 15)

Találatok

1. oldal (1 - 9 / 9)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-09-08 Cseh Sándor
Sanyus
Cseh Sándor 1 4 arrow_drop_down
2018-05-23 Varga Szabolcs
vargasz
Varga Szabolcs 1 1 arrow_drop_down
2018-03-26 Balogh Diána Balogh Diána 1 2 arrow_drop_down
2017-07-18 Károlyi Balázs
bkarolyi
Károlyi Balázs 2 1 arrow_drop_down
2016-06-13 Fotopeti Fotopeti 1 3 arrow_drop_down
2015-06-01 Karl Csaba Karl Csaba 1 2 arrow_drop_down
2013-06-28 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 1 arrow_drop_down
2013-06-09 Sámoly Attila Sámoly Attila 1 1 arrow_drop_down
2009-06-13 Lukátsi Márk
lmark
Márk Lukátsi 0 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, 2018-as találatokat zöld színnel jelöljük. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Szárnyfedői a csúcson kissé kikanyarítottak, külső csúcsszögletük határozott tompaszögű. Teste sötétbarna, a szárnyfedők töve, a csápok és a lábak sárgásbarnák, 3 harántcsík a fejen, az előtor hátának elülső széle és 1 harántcsík a középen (), 4 harántcsík a szárnyfedőkön, valamint a csúcsuk és a test alul sűrű sárga szőrökkel fedett. A szárnyfedők első 2 harántcsíkja a varraton megszakított, és az oldalszélt sem éri el (). Rajzolata nagyon változó (). 10-19 mm.

Előfordul Európában, Kisázsián át Iránig és a Kaukázusban. Faunaterületünkön a tölgyerdőkben mindenütt elterjedt és gyakori, tűzifával gyakran még lakásokba is behurcolják. Lárvája főleg száraz tölgy kérge alatt él. A bogár június-júliusban rajzik, farakásokon, a tápnövény száraz ágain, törzsén található - Sárgafarú darázscincér

detritus L.

Változatai:

A rajzolat változatait a szemlélteti. Magyarországon eddig a következő sorszámú változatok kerültek elő: 1., 6., 12., 14., 16., 17., 18., 19.

1. forma typica (B-E); 2. ab. obscurebasalis PIC (F); 3. ab. Theresae PIC (G); 4. ab. anticereductus SCHMIDT (H); 5. ab. curvatofasciatus TIPPMANN (I); 6. ab. inbasalis PLAV. (J-P); 7. ab. Freyi TIPPMANN (Q); 8. ab. ornatus PODANY (R); 9. ab. Kulzeri TIPPMANN (S); 10. ab. Špačeki PLAV. (T); 11. ab. Kanabéi PLAV. (U); 12. ab. Reithofferi TIPPMANN (V); 13. ab. apicebimaculatus SCIIMIDT (W); 14. ab. Heyrovskyi KANABÉ (X); 15. ab. Roubali JEŠATKÓ (Y); 16. ab. Székelyi KANABÉ (Z); 17. ab. quadrimaculatus KANABÉ (AA); 18. ab. Millekeri KANABÉ (AB); 19. ab. Podanyi HEYR. (AC).
Dr. Kaszab Zoltán (1971): Fauna Hungariae 106. füzet Cincérek - Cerambycidae

Források

Magyar név:

sárgafarú darázscincér

Források:

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- Merkl Ottó, Szél Győző (2012): A Sas-hegy bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 8. p. 373-458

Tudományos név:

Plagionotus detritus

Források:

- cerambycidae.eu

- Dr. Medvegy Mihály (1987): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19.

- Merkl Ottó, Szél Győző (2012): A Sas-hegy bogárfaunája (Coleoptera) - Rosalia 8. p. 373-458

Társalgás