A hazai egyetlen és ezáltal legnagyobb teljesen publikus ízeltlábú "citizen science" oldal
Oszd meg Facebookon
Új cikk! Karl Csaba: Zoropsis spinimana (Dufour, 1820) tüskéskezű álfarkaspók
Támogasd a határozók munkáját a Patreonon.

Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 84)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 2 / 2)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 36)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2018-10-04 u_1538472676 Juhász Csaba 1 1 arrow_drop_down
2018-09-29 Varga Szabolcs
vargasz
Varga Szabolcs 1 2 arrow_drop_down
2018-09-19 Kárpáti Marcell
k.marci
Kárpáti Marcell 1 1 arrow_drop_down
2018-09-11 Horváth Dávid
Hirvenkurpa
Horváth Dávid 1 1 arrow_drop_down
2018-09-07 Klecska Ferenc
klecso13
Klecska Ferenc 5 2 arrow_drop_down
2018-09-05 öreg vándor öreg vándor 3 1 arrow_drop_down
2018-09-03 krallattila krallattila 1 1 arrow_drop_down
2018-08-28 Andrea Horváth Ferencsikné
2034619119933434_facebook
Andrea Horváth Ferencsikné 1 3 arrow_drop_down
2018-07-19 Körmendy Zoltán Körmendy Zoltán és Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2017-10-29 Fráter Szabolcs
frasz
Fráter Szabolcs 1 3 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

A pöttyök színének jelentése: 2015-nél korábbi fehér, 2015 sárga, 2016 piros, a 2017 kék, a 2018 zöld, a 2019-es találatok narancs színnel vanna jelölve. 'N' betű jelöli a fajcsoportokat (ha konkrét faj határozása nem lehetséges kép alapján), 'CF' azokat, amikre az adott faj nagyon valószínű, de nem teljesen biztos.

Leírás

Elterjedése:

Holomediterrán, Európa középső régióiban, Skandinávia északi és a Balkán déli részeinek kivételével széltében elterjedt faj. Nálunk inkább a dombvidék és a Középhegység erdős területeinek szitakötője.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Kedvelt élőhelyei az erdei tavacskák, beárnyékolt vizű árkok, erdei patakok lelassuló szakaszai, évelő kisvizek. Lárvális fejlődése két évet tehet ki, a nyár közepétől szeptemberig folyamatosan kel ki, megfelelő időjárás esetén még november elején is - az első komolyabb fagyokig - találkozhatunk egy-egy kései példánnyal. A hímek a szűkös méretű szaporodási helyeken tanúsított, időosztásos, denzitástól függő territoriális viselkedésükkel hívták fel magukra a kutatók figyelmét. A nőstények tojásaikat a vízpart mohapárnáiba, nedves talajra helyezik.

Veszélyeztető tényezők:

Árnyaló állományok letermelése, talajvíz szintjének lesüllyedése.

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Élőhelyei közelében, az erdei tavaknál és erdei tisztásokon jól felismerhető, egyértelműen röptében határozható a faj (nem is szokott egyébként leszállni, vagy csak nagyon ritkán teszi, legfeljebb párzáskor és tojásrakáskor a nőstény). Felülről nézve a hím potrohának utolsó világos foltjai kékek, a többi zöld, torán is nagy zöld foltokat visel. A nősténynek csak zöld foltjai vannak. Ez a színezet, ilyen méretű fajok közül csak a sebes acsánál van. Hozzá legközelebb áll mintázatban a zöld acsa, ennek foltjai a potrohon egységesen kékeszöldek és mindkét ivarnál jóval kisebb a sötét mintázat kiterjedése.
dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

sebes karcsúacsa

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

sebes acsa

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Aeshna cyanea

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás