Fejlődési szakasz: imágó

1. oldal (1 - 3 / 144)

Fejlődési szakasz: frissen kelt

1. oldal (1 - 2 / 2)

Fejlődési szakasz: lárva

1. oldal (1 - 2 / 2)

Fejlődési szakasz: exuvium

1. oldal (1 - 3 / 5)

Fejlődési szakasz: kárkép, élőhely

1. oldal (1 - 1 / 1)

Találatok

1. oldal (1 - 10 / 76)

Találat dátumaarrow_downward Szerzőswap_vert Észlelte Példányok száma Képek száma
2020-10-27 Schmidt Csaba Schmidt Csaba 5 3 arrow_drop_down
2020-09-25 Székely Áron
aronszekely
Székely Áron 1 2 arrow_drop_down
2020-09-04 Schmidt Csaba Schmidt Csaba 5 2 arrow_drop_down
2020-09-03 nkrisz23 nkrisz23 1 1 arrow_drop_down
2020-08-30 Eichardt János
ejanek
Bartha Fruzsina 1 1 arrow_drop_down
2020-08-19 Mészáros Ádám
gammarusfossarum
Mészáros Ádám 1 2 arrow_drop_down
2020-08-14 Ifj.Bebesi Zoltán
Ötzi
Ifj.Bebesi Zoltán 1 2 arrow_drop_down
2020-08-13 Pintér Balázs
pinyob
Pintér Balázs és a Naplás-tavi gyűrűzőtábor tagjai 1 2 arrow_drop_down
2020-08-10 Földesi Krisztina Földesi Krisztina 1 3 arrow_drop_down
2020-08-03 Kőrös Tímea
Kstimi
Kőrös Tímea 1 1 arrow_drop_down

Előfordulási térkép

Leírás

Elterjedése:

Holomediterrán, Európa középső régióiban, Skandinávia északi és a Balkán déli részeinek kivételével széltében elterjedt faj. Nálunk inkább a dombvidék és a Középhegység erdős területeinek szitakötője.

Ökológia, lárvális élőhely, fenológia, imágó élőhelye:

Kedvelt élőhelyei az erdei tavacskák, beárnyékolt vizű árkok, erdei patakok lelassuló szakaszai, évelő kisvizek. Lárvális fejlődése két évet tehet ki, a nyár közepétől szeptemberig folyamatosan kel ki, megfelelő időjárás esetén még november elején is - az első komolyabb fagyokig - találkozhatunk egy-egy kései példánnyal. A hímek a szűkös méretű szaporodási helyeken tanúsított, időosztásos, denzitástól függő territoriális viselkedésükkel hívták fel magukra a kutatók figyelmét. A nőstények tojásaikat a vízpart mohapárnáiba, nedves talajra helyezik.

Veszélyeztető tényezők:

Árnyaló állományok letermelése, talajvíz szintjének lesüllyedése.

Populációs trendek: -

Terepi megfigyelés módjai, adatgyűjtés:

Élőhelyei közelében, az erdei tavaknál és erdei tisztásokon jól felismerhető, egyértelműen röptében határozható a faj (nem is szokott egyébként leszállni, vagy csak nagyon ritkán teszi, legfeljebb párzáskor és tojásrakáskor a nőstény). Felülről nézve a hím potrohának utolsó világos foltjai kékek, a többi zöld, torán is nagy zöld foltokat visel. A nősténynek csak zöld foltjai vannak. Ez a színezet, ilyen méretű fajok közül csak a sebes acsánál van. Hozzá legközelebb áll mintázatban a zöld acsa, ennek foltjai a potrohon egységesen kékeszöldek és mindkét ivarnál jóval kisebb a sötét mintázat kiterjedése.
Forrás: dr. Ambrus András

Források

Magyar nevek:

sebes karcsúacsa

Forrás:

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

sebes acsa

Forrás:

- dr. Ambrus András

Tudományos név:

Aeshna cyanea

Források:

- Somogy megye szitakötőinek katalógusa

- Vajda Csilla - Dévai György (2015): A magyar szitakötő-fauna (Odonata) új taxonjegyzéke

- Ambrus András, Danyik Tibor, Kovács Tibor, Olajos Péter (2018): Magyarország szitakötőinek kézikönyve

Társalgás